Amikor tudósok telefonná alakítottak egy macskát – 5 borzalmas kísérlet a történelemből

Voltak esetek, amikor az orvostudomány fejlődése érdekében végeztek furcsa vagy kegyetlen kísérleteket, máskor azonban a színtiszta őrültség vezetett a műtőbe.

Telefonná alakított macska

1929-ben, még az állatvédő szervezetek megjelenése előtt Ernest Glen Wever és Charles W Bray walkie-talkie-vá alakítottak egy macskát. Az állat koponyájának egy részét eltávolították, elektródákat vezettek a jobb hallóidegébe és a teste más pontjaira, majd a drótokat a hangszigetelt szobában egy nagy erősítőhöz kötötték. Amikor az egyik kutató a cica jobb fülébe beszélt, a hangot az erősítőből lehetett visszahallani. Aztán megölték az állatot, és rájöttek, hogy halott macskával már nem lehet telefonosat játszani.

Kétfejű kutya

Vladimir Demikhov szovjet tudós szeretett szervátültetésekkel kísérletezni. A legismertebb esetben 1959-ben kétfejű kutyát hozott létre úgy, hogy összekötötte a fogadó kutya keringési rendszerét  a másik fejjel is. A két fej enni és inni is tudott külön, de négy nap után meghaltak.

Új orr a háborús sérültnek

Az első világháborúban több, mint háromezer katonát kezeltek srapnelek okozta sérülésekkel a kórházakban. A modern plasztikai sebészet atyjának tekintett Dr. Harold Gillies dokumentálta a legjobban az eseteit, köztük William Spreckley hadnagy arcátültetését. A katonának orra és arca súlyosan roncsolódott, de a bordáiból képzett szövet beültetése után új arcot kapott.

Sötétben világító malacok

Ezt már kínai kutatók követték el, amikor medúza géneket fecskendeztek 10 sertésembrióba. A malacok túlélték a beavatkozást, és később zölden fénnyel világítottak a sötétben, illetve ultraibolya sugarak alatt. A tudósok szerint a malacok élettartama nem csökkent, tehát nem okoztak nekik károkat. Törökországban hasonló technikával zölden fénylő nyulakat és birkákat is létrehoztak már. Magát a módszert  a Hawaii John A. Burns Orvosi Egyetemen fejlesztették ki, eredeti célja az volt, hogy hatékonyabbá tegye  a termékenységi vizsgálatokat, illetve fejlessze  a lombikbébi technikákat.

Emberi fül az egéren

1997-ben mindenkit sokkolt az a szőr nélküli egér, aki egy emberi füllel a hátán mászkált. Dr. Charles Vacanti és asszisztense Linda Griffith-Cima  egy emberi fül DNS-ét ültették be az egér DNS-ébe, így tulajdonképpen kinőptt a fül az állat hátán. A cél egyébként az volt, hogy a fül nélkül született, vagy megsérült fülű embereken a jövőben könnyebben tudjanak segíteni. Azóta  a tokiói és kiotói egyetem közös kutatása során megismételték a kísérletet, ám ekkor az emberi fülporcot indukált pluripotens őssejtek segítségével ültették egy patkány hátába.