8 női feltaláló és találmányaik, amelyek nélkül ma kevesebbek lennénk
Férfiak uralta világban alkottak maradandód akkor, amikor közel sem volt annyi lehetőségük a kitörésre. Ablaktörlő, golyóálló mellény, modern melltartó és még 5, ma már nélkülözhetetlen dolog.
Szembementek a tradíciókkal, elvárásokkal és volt, hogy a férfiak rosszindulatú irigységével is harcba kellett szállniuk. De az eredmény és az elismerés végül nem maradt el.
Josephine Cochrane (mosogatógép)
Az ohiói háziasszony nem a kézi mosogatásba unt bele, hiszen jómódú asszony volt. Azt vette észre, hogy a nagy partik után a mosogatásnál mindig eltört néhány tányér és pohár. Emiatt elkezdett gondolkodni egy olyan gépen, amiben biztonságosan lehetne mosogatni – ebből lett a mosogatógép, ami mára kevesebb vizet fogyaszt, mint a kézi mosogatás. 1893-ban persze még kezdetleges állapotban volt, de Josephine így is hatalmas sikert aratott vele, a szálloda- és étteremtulajdonosok vitték, mint a cukrot.
Mary Anderson (ablaktörlő)
A New York-i Mary Anderson 1903-ban egy havas téli napon gondolkodott el azon, mit lehetne tenni a szélvédőre eső csapadék ellen. Mivel a villamos, amin utazott, tele volt hóval, és a vezető alig látott valamit, Mary hazaérve megtervezte és szabadalmaztatta az ablaktörlőt.
Stephanie Kwolek (golyóálló mellény)
A golyóálló mellényeknél használt kevlárt Stephanie Kwoleknek köszönhetjük. Az asszony a DuPont cég alkalmazásában dolgozott, és 1963-ban jött rá, hogyan erősítheti meg a a mellények anyagát. A technológiát ma már nemcsak a golyóálló felszereléseknél, de függőhíd kábeleknél, sisakoknál, fékbetéteknél, síléceknél is használják.
Mary Phelps Jacob (modern melltartó)
Mary Phelps Jacob 1914-es szabadalma előtt a melltartók iszonyú kényelmetlenek voltak, a hozzájuk tartozó fűző tele volt acélrudakkal, halcsontokkal. A nők ezért is örültek annyira Mary ötletének, aki puha, lágy anyagból alkotott osztott kosarú melltartókat.
Margaret Knight (papírzacskó)
Margaret Knight 1871-ben feltalált egy olyan papírzacskógyártó gépet, ami négyzet alakú aljú zacskókat készített. Történetében az az érdekes, hogy egy férfi beperelte őt azzal a címszóval, hogy egy nő soha nem tudna ilyen innovatív gépet tervezni, és Margaret tőle lopta az ötletet.
A perben az asszon rajzokkal és tervekkel tudta igazolni, hogy a szabadalom jogosan az övé, meg is nyerte a pert. Margaret nevéhez összesen 26 szabadalom fűződik.
Hedy Lamarr (egyidejű frekvenciaváltás)
Hedy egy magyar-zsidó felmenőkkel rendelkező amerikai színésznő volt, akit férjhez adtak egy fegyvergyároshoz. Az asszony sokat tanult a fegyvergyártásról, a torpedókról, azok irányításáról, olyannyira, hogy ő maga is feltalált egy torpedó rádió-távvezérlésére szolgáló adóberendezést. A cél az volt, hogy a torpedókat irányító rádiócsatornát megvédjék a felderítés és a zavarás ellen.
A szabadalmat Hedy és zongorista társa 1942-ben kapták meg, és elsőként 1962-ben, a Kuba elleni tengeri blokád idején alkalmazták. Az egyidejű frekvenciaváltást manapság is használjuk, a mobiltelefon-rendszereknél, illetve bluetooth-kapcsolatoknál. A haditengerészet csak 1985-ben tette hozzáférhetővé a civil alkalmazások számára.
Grace Hopper (a Mark 1 számítógép független programozási nyelve)
Dr. Grace Murray Hopper admirális egyike volt a Mark I. számítógép első programozóinak. A második világháború után, Hopper a Harvardon állomásozott, ahol az IBM-Harvard Mark 1, az első nagyszabású számítógépes rendszer fejlesztésén dolgozott az USA-ban. Ő írta az első fordítóprogramot, amely valamely programozási nyelven írt programot képes a számítógép számára lefordítani.
Ő alkotta meg a “bug” kifejezést, a számítógépes probléma jelzéseként. Mire elhunyt, Dr. Hopper 30 egyetemen kapott tiszteletbeli diplomát.
Marion Donovan (eldobható pelenka)
Marion Donovan gyakorló édesanyaként sokat szenvedett a textilpelenkák mosása miatt. 1949-ben annyira elege lett, hogy elkezdett kísérletezni egy szivárgásmentes pelus kifejlesztésén. Először a zuhanyfüggönyt szabta szét, egy vízzáró réteget adva kívülről a pelusnak, de aztán nem állt meg az eldobható változatig. Találmányával számos céget megkeresett, de mindenhonnan elutasító választ kapott arra hivatkozva, hogy sokba kerülne az előállítása és egyébként sem venné meg senki.
Marion ekkor saját vállalkozást alapított és a pelenka piacra dobása után, 1951-ben eladta a jogokat a Keko Corporations-nak. Összesen 20 szabadalmat szerzett élete során, és egy építészeti diplomát a Yale Egyetemen 1958-ban.
Forrás: erdekesvilag.hu, wikipedia
