Itt a magyarázat: valójában ezért félünk annyira a bohócoktól
Sokakat érint ez a fóbia.
Bohóclázban ég a világ
Előző héten debütált a mozikban a Stephen King regényéből készült Az című film, ami amellett, hogy a kritikusokat és a nézőket is lenyűgözte, felrobbantotta a kasszákat. Az alkotás iránti népszerűséggel párhuzamosan megnőtt a bohócos témák iránti érdeklődés is, így újra előtérbe került a coulrophobia, vagyis a piros orrú nevettetőktől való félelem. Bár ezt a fóbiát nem tekintik önálló kórképnek a szakemberek, a kézikönyvekben sokat foglalkoznak a témával. Először 1900-ban írtak róla, azóta pedig egyre több páciensnél diagnosztizálják. Hogy megérthessük, miért is létezhet ilyen betegség, az alapfogalmak tisztázásánál kell kezdenünk.
https://www.instagram.com/p/BY-YpX4jTyz/
A fóbia gyökerei
A fóbia indokolatlan viszolygás vagy ösztönös rettegés meghatározott tárgyaktól, helyzetektől vagy személyektől, amely(ek) igazolhatatlan voltát a személy is felismeri, de szabadulni nem tud tőle. Sokak szerint az ilyen típusú félelmek gyerekkorunkban, valamilyen trauma hatására alakulnak ki, terhüket rosszabb esetben akár egész életünkben hordozhatjuk. Mivel bohócokkal általában minden lurkó találkozik a cirkuszban vagy születésnapi bulikon, semmi meglepő nincs abban, hogy már csöppségként viszolyogni kezdünk tőlük.
Képzeljük csak el: egy ártatlan, a világból vajmi keveset látott gyerek hirtelen szembekerül egy furcsán kisminkelt, színes hajú, harsány öltözetű, rajzfilmszerű alakkal, aki ilyen meg olyan trükkökkel zaklatja. A legtöbben nyilván kacagnak rajta, de egy félénkebb, visszahúzódóbb lurkó halálra is rémülhet tőle.
Mi az oka az iszonynak?
A bohócoknak természetesen még véletlenül sem az a céljuk, hogy megrémítsék a kicsiket, ők csak nevettetni szeretnének. De akkor mi az oka annak, hogy sokan legszívesebben hanyatt-homlok elmenekülnének, ha meglátnak egy piros orrú, vigyorgó figurát? Többféle elmélet is létezik.
A bohóc, mint gonosz
A bohócok alakja végigkísérte a történelmet: már az ősi Kínában és Egyiptomban is felbukkant, de udvari bolondként szerves részét képezték a középkori Európa társadalmának is. Az egyik elmélet szerint a tőlük való viszolygás oka, hogy tevékenységükből fakadóan mindig is volt egy sötét oldaluk: görbe tükröt tartanak az emberek elé, kifiguráznak, kigúnyolnak, úgy viselkednek, akár a gyerekek, akik rossz fát tettek a tűzre. Az sem tett jót a megítélésüknek, hogy az elmúlt évtizedekben az írók és a filmkészítők többnyire negatív figuraként szerepeltették őket. Gyakran erőszaktevők, gyilkosok (lsd. Joker vagy Az karakterét), de mindenképpen olyan alakok, akiktől menekülni kell. Nem csoda, ha ezt látva megmagyarázhatatlan félelem alakul ki velük kapcsolatban.
https://www.instagram.com/p/BY-MqW-BqiF/
Gyerekkori traumák kivetülései
A másik népszerű vélekedés azt állítja, nem magától a bohóctól félünk. A coulrophobia a szakemberek szerint kb. 2 éves korban jelenik meg, ilyenkor a gyerekeket számtalan olyan trauma érheti, amit nem tud értelmezni, feldolgozni. És mivel nem képes átlátni, tulajdonképpen mi történik vele, mi az oka a rettegésének, kivetíti valamire, ami megfogható – például a bohócokra. Lehet, hogy a valódi ok az, hogy a szülei állandóan veszekednek és emiatt nem érzi magát biztonságban. Ezt azonban még nem képes szavakba önteni, meglátni, megfogni, kell tehát neki valami, amivel összekötheti az iszonyatot. Vannak, akik idővel maguktól is megértik, hogy valójában miért és mitől félnek, másoknál azonban mély, feltáró pszichoterápia szükséges a teljes gyógyuláshoz.
View this post on Instagram
Vannak jóságos bohócok is
Szerencsére azért léteznek olyan területek, ahol a bohócok pozitív hatásait senki sem kérdőjelezheti meg. Gondoljatok csak a bohócdoktorokra, akiknek az a feladatuk, hogy felvidítsák a súlyos betegségben szenvedő lurkókat! Na, rájuk biztosan senki nem mondja, hogy vérfagyasztóan festenek! Magyarország egyik legnépszerűbb bohócdoktorával egyébként mi is interjúztunk: Dr. Lala igazi kincs a hazai egészségügy számára, gondolatai mindenki számára megfontolandók.
