10 konyhai eszköz, amit a fiatalok már nem ismernek

Különös alakú, furcsa tárgyak voltak dédszüleink, nagyszüleink konyhájában; varázslatos dolgokat vittek véghez velük.

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a dédszüleim és nagyszüleim révén ugyanolyan jól ismerem a fővárosi és kisvárosi (dunántúli, illetve alföldi) polgári háztartások, valamint a falusi konyhák jellegzetes eszközeit. A polgári és falusi konyha különbözött egymástól, kávét például a család budapesti ága pörkölt, darált és főzött, kenyeret viszont a falun élő felmenőim sütöttek otthon.

Izgalmas dolgokat rejtettek a konyhák, és bár a nagyszüleim, dédszüleim mellett kuktáskodva hamar megtanultam, melyik mire való, szerettem magamban meséket, történeteket kitalálni például a derelyeszaggatóról, a nehéz rézmozsarakról vagy az antik kávédarálóról. Hiszen olyan különös alakjuk volt és olyan különlegesnek láttam őket a szüleim által használt modern berendezésekhez, például a ma is kiválóan működő NDK turmixgéphez képest.

Számtalan eszközt be lehetne mutatni, de erre most nincsen mód, ezért választottam ki tízet. Szeretném, ha ti bővítenétek a listát, és megírnátok, mi mindent használtak a dédszüleitek és nagyszüleitek!

1. Kávépörkölő

Semmi sem fogható ahhoz, mint amikor dédipapa otthon maga pirította a zöld kávébabot, a sülő kávészemek illata pedig átjárta a lakást. Leginkább nyeles láboshoz vagy palacsintasütőhöz hasonlítanak régi kávépörkölők. A fedelükön a középen található kart kellett tekerni, miközben tűz fölött pörkölődtek a kávészemek.

Mivel az edény lapátja folyamatosan forgott, kevergetve a kávészemeket, azok egyenletesen pirulhattak. Sajnos dédipapa régi pörkölője már elveszett, képeket a Galéria Savaria online piactéren találtam. A pörkölés után jött a következő művelet.

Kávépörkölő – Fotó: Galéria Savaria Online piactér

Egy másik kávépörkölő – Fotó: Galéria Savaria Online piactér

2. Kézi kávédarálók

A kávédarálóval az otthon megpörkölt kávészemeket zúzta össze apróra dédipapa. A mi darálónk hosszúkás vörösréz henger volt, a tetején egy karral, ezt kellett forgatni. Egészen kicsi koromban úgy képzeltem, a kávédaráló egy büszke királyfi.

Remek sárgaréz daráló a Galéria Savaria Online piactéren

Ez a darab is gyönyörű – Fotó: Galéria Savaria online piactér

3. Lombik kávéfőző és pótkávé főző

Zománcos volt a csőrös, fedeles hosszú, trapéz alakú pótkávé főző. A porból készült Franck kávé és egy másik préselt pótkávé keverékéből főzte dédimama. Forró vízbe tette a pótkávét, óvatosan, lassan felforralta a keveréket, azután egy kis hideg vizet öntött hozzá, hogy hamarabb leülepedjen. Ez a művelet kevéssé látványos. A lombik kávéfőző működését viszont órákig tudnánk nézni.

VIDEÓ: Lenyűgöző ez az elektromos lombik kávéfőző:

4. Mozsarak

Minden háznál volt egykor rézmozsár, akár több méretben is. A rézmozsarak erős, igazságos, öreg királyok voltak a meséimben, természetesen jogarral. A szüleink, nagyszüleink gyermekkorunkban ijedten kaptak oda, ha felemeltük bármelyik súlyos darabot, mivel attól tartottak, hogy a lábunkra ejtjük őket. A botmixerek, elektromos darálók megjelenése előtt bizony mozsárban törték a diót, a száraz fűszereket, a fűszernövényeket. Máig titok, milyen technikával, mivel nekünk mindig kiugrál a szemes bors és a többi törni való…

VIDEÓ: Szőke András bemutatja a mozsár használatát

5. Tejeskanna

A hetvenes években még nem ment ritkaságszámba, ha valaki zománcozott vagy bádog tejeskannával ment a piacra, tejkimérésbe vagy házakhoz. Ott szépen lemérték és nagy merőkanállal a kannába öntötték a tejet, a kanna pedig a hűvös kamrába került tartalmával együtt. Forralás után a jégszekrénybe, illetve később a hűtőszekrénybe került.

Festéssel dekorált régi, falusi tejeskanna – Fotó: Galéria Savaria online piactér

6. Tarkedlisütő

Palacsintáénál sűrűbb, élesztővel kelesztett tésztát készítettek benne. Az eszközt tűzön felforrósították, a mélyedéseket zsiradékkal megkenték, ott sült ki a belé öntött tészta. Sokan keverik a tarkedlisütőt a tükörtojás sütővel. Előbbin több a mélyedés, és kevésbé emlékeztet palacsintasütőre, utóbbiban csupán négy gödröcskét találunk. A tarkedli pedig nem azonos a bő, forró olajba szaggatott fánkkal, inkább kicsi, duci amerikai palacsintára emlékeztet.

Ez az igazi tarkedlisütő – Galéria Savaria online piactér

7. Csigatészta készítő

Rendszerint egy húros, vagy vésett fa táblából és egy hegyes végű pálcikából álló szett, amellyel a gyakorlott, ügyes kezű háziasszonyok pillanatok alatt megsodorják a nyers tésztadarabokból a csigát vagy lúdgégét. Ma már kevesen pepecselnek otthon a levesbetétek készítésével, a legtöbben az áruházak polcairól veszik le a tésztaféléket.

VIDEÓ: Csigatészta készítése a felnémeti nyugdíjas klubban

8. Konyhai mérlegek

Három típusát is megismerhettem gyermekkoromban, imádtunk ezekkel játszani. A mechanikus konyhai mérleg 2 tányéros, öntöttvas alapú, a tányérja leggyakrabban rézből volt. A kisebb súlyok rézből, a nagyobban vasból készültek, fadobozban tárolták őket. A lisztet, cukrot, vajat és egyebet a sütéshez ezeken mérték ki dédanyáim, nagymamáim. A tologatós mérleg minden része fém volt. A harmadikkl, a kampós mérőeszközzel a levágott csirkék súlyát állapította meg a falun élő nagymamám.

A mechanikus két tányéros mérleg – Fotó: Szívességnet

9. Hagyományos lószőr szita

Fakerettel készült; a kenyérlisztet szitálta át ilyen eszközzel az egyik – falun élő – dédnagymamám. Ma is gyártanak fakeretes szitákat, ám azokhoz ma műanyag damilból fonnak hálót.

Falusi házaknál használt rosta, szita – Galéria Savaria online piactér

Ilyen szitája volt Dédinek – Galéria Savaria online piactér

Képzeletemben a kávédaráló volt a királyfi, a derelyeszaggató pedig a királylány, koronával a fején. Ha sütés-főzést játszottam, akkor szívesen húztam végig a derelyeszaggatót az asztalterítőn, újra meg újra – a terítő akkor a száradó házi tészta szerepét játszotta. Ma újra divat tésztát gyúrni, ám vajon hány háztartásban használják a dédi vagy a nagyi generációkat kiszolgáló, régi derelyeszaggatóit?