Minden idők 12 legfontosabb régészeti felfedezése, amely megváltoztatta a történelmet

Elképesztő leletek, amelyek alapjaiban változtatják meg az emberiség múltjáról alkotott képünket.

A történészek és régészek mind arról álmodnak, hogy egyszer olyan ősi kincseket vagy leleteket fedezhetnek fel, amelyek alapjaiban változtatják meg a múltról alkotott képünket.

A BrightSide összegyűjtötte az emberiség történetének 12 legfontosabb régészeti felfedezését, amelyek teljesen megváltoztatták, vagy legalábbis jelentősen kiszélesítették elődeinkről alkotott elképzeléseinket.

Ha érdekelnek a letűnt világok és kultúrák, ez a te listád! 🙂

1. A kínai agyaghadsereg

Egy kínai földműves éppen kutat ásott magának a Senhszi tartományban, amikor rábukkant egy óriási létszámú agyagkatona-hadseregre 1947-ben. Több ezer szoborkatona strázsált Csin Si Huang-ti császár sírja előtt, hogy vigyázzanak rá a túlvilágon.

A kutatók számára ez a sír a történelemben azelőtt még nem látott humanizmusról és a császár progresszív nézeteiről tanúskodott. Csin Si Huang-ti elődei ugyanis még valódi katonákat temettettek maguk mellé, akiket vezérük halála alkalmából gyilkoltak le.

Érdekes módon Csin Si Huang-ti testét még mindig nem találták meg.

2. A holt-tengeri tekercsek

A Holt-tenger észak-nyugati partjainak több pontján ősi iratok óriási gyűjteményére bukkantak. A vizsgálatok után kiderült, hogy a tekercsek több mint 1000 évesek, és az Ószövetség általunk ismert legrégebbi leiratát tartalmazzák.

A szövegeknek köszönhetően pontos képet kaptunk arról, milyen volt az élet az ókorban.

3. A behisztuni felirat

A feliratot egy angol utazó, Robert Sherley fedezte fel perzsiai diplomáciai küldetése során, 1598-ban. A többnyelvű szöveget Darius király rendje véste fel a sziklára. A felirat elmeséli az időszámításunk előtt 523 és 521 között történt eseményeket.

A szöveg segítségével az archeológusok rengeteg információt szereztek az ősi civilizációkról, így Mezopotámiáról, a Suméri Birodalomról, Akkádiáról, Perzsiáról és Asszíriáról is.

4. Az Olduvai-szurdok

Az Afrikában, a mai Tanzánia területén húzódó Olduvai-szurdokra a német rovarszakértő Wilhelm Kattwinkel talált rá 1911-ben, amikor egy pillangót kergetve beleesett.

Három emberelőd faj nyomait is megtalálták itt: az Australopithecusét, a Homo habilist és a Homo erectust. Az ősidőkben kihalt háromujjú ló, a hipparion maradványaira is itt bukkantak rá.

5. Angkorvat

Az Angkorvat egy hatalmas kőtemplom, amelyet 1601-ben említettek először feljegyzésekben. A mai Kambodzsa területén fekvő őserdőben található meg, és a spanyol felfedező, Marcelo Ribandeyro bukkant rá. Eredetének történetét azonban képtelen volt megfejteni, így több mint 200 évig homályban maradt, kik építették a templomot.

Az Angkorvat (magyarul “főtemplom”) a világ legnagyobb vallási építménye. Masszív szerkezetű, rengeteg lépcsővel és folyosóval, valamint 5 toronnyal megkoronázva. A templomot a khmerek lelkének becézik, minden bizonnyal az ő civilizációjuk központjául szolgált.

6. Trója

Trója ősi városát, amelyet Homérosz és Vigiliusz is megénekelt, az 1870-es években fedezte fel a német önjelölt régész, Heinrich Schliemann. A feltárások után a város történelmét 9 részre osztották: a 6. Trójának nevezett korszak a homéroszi (I.e. 1900-1300).

7. Az antiküthérai szerkezet

Ez a gépdarab nagyjából i.e. 100-ból származik, és egy görög sziget melletti hajóroncsban találták meg 1901-ben. Legalább 30 bronzból készült fogaskerékből áll, amelyet egy fadobozba helyeztek, az elején és a hátsó oldalán pedig bronz tárcsák voltak. Ezeket használták, hogy kiszámítsák a csillagok és a bolygók mozgását.

Tudósok szerint azt is ezzel mérték, hogy mikor kezdődjön a következő Olimpia – a szerkezet pontosan mérte a négyéves periódusokat.

8. A gyeniszovai fog

Egy előemberfaj fogára és ujjcsontjára akadtak a Gyeniszova-barlangban, az oroszországi Bijszk közelében. A tudósok szerint a leletek több mint 50 ezer évesek.

Számos vizsgálódás után arra jutottak, hogy egy addig ismeretlen előember csontjairól van szó. Valószínű, hogy sötét bőrük, szemük és hajuk volt.

9. Pompeji

Római gyarmatként a mai Olaszország területén lévő város fénykorában virágzó kikötő és üdülőparadicsom volt rengeteg villával, templommal, színházzal és fürdővel tarkítva.

Volt egy amfiteátruma, egy fóruma és egy bazilikája is. Kr. e. 79. augusztus 24-én, a Vezúv kitörésekor 20 ezer lakosa is lehetett.

A kitörő vulkán hamuval és lávával takarta be a teljes várost. 1599-ben fedezte fel újra egy Domenico Fontana nevű férfi, de az igazi ásatások csak 1748-ban kezdődtek el. Segítségükkel rengeteg dolgot megtudtunk a római élet mindennapjairól. Mint kiderült, Pompeiinek a birodalmi művészeti stílus kialakításában is óriási szerepe volt.

10. A Lascaux-barlang

A híres ősemberbarlangot 1940. szeptember 12-én fedezték fel francia tindédzserek. Több mint 2000 állatalak található felfestve a falára (őz, bölény, macska, madarak, rinocérosz, medve), de emberábrázolásokat is tartalmaz az ősi barlang. Kutatók szerint nem éltek ott emberek, csak alkalmanként látogattak ide, hogy fessenek.

11. A rosette-i kő

Az i.e. 196-ból származó gránittábla 1799-ben került elő Egyiptomban. Rajta a szöveg V. Ptolemaiosz királyt méltatja hieroglifákkal (a démotikus korból) és ógörög nyelven.

A követ először kiállították egy templomban, majd később elvitték onnan és építőanyagként használták a Rosetta nevű falu erődítményében.

12. Machu Picchu

A híres inka citadellát és templomot 1440-ben alapították Peruban és 1532-ig működött. Hiram Bingham amerikai történész fedezte fel. A festőien megtervezett Machu Picchu kiváló példa az inka civilizáció kőépítészetére. Megközelítőleg 200 épület található a területén, ami 365 méter hosszú és 300 méter széles.

Ha érdekes volt a cikk, kattints a megosztásra