“A szüleim azt kérik, hogy továbbra is adjak 500 dollárt a lakhatásért, míg a testvérem nem hajlandó fizetni semmit.”
A fiatal felnőttek 32%-a lakik a szülőknél még azután, hogy lediplomázott. Ez kényelmes megoldás tud lenni, hiszen nincs lakbér, van étel, és sokkal gondtalanabb az élet, mint önállóan. Ám nem mindenkinél felhőtlen a szülőkkel való együttélés.
Ezt bizonyítja a következő történet is.
Emma levele így szólt.
Helló
A nevem Emma. Nemrég diplomáztam. A szüleimmel és a testvéremmel, Joanne-nel élek. Ő 2 évvel ezelőtt diplomázott. Mindkettőnknek van munkánk, a főiskola befejezése után kezdtünk dolgozni. Azóta, hogy megkaptam az első fizetésemet, havi 500 dollárt fizetek a szüleimnek lakhatásért.
Mivel azt gondoltam, biztos a testvéremtől is kérnek pénzt, eszembe sem jutott erre rákérdezni. Egészen mostanáig.
Én: “Joanne mennyit fizet nektek?”
Anya: “Semennyit.”
Hosszú szünet következett.
Én: “Úgy érted, ő nem fizet nektek lakbért?”
Apa (láthatóan idegesen): “Joanne nem fizet semmit!”
Elmagyarázta, hogy mivel a testvérem autót vett magának, nincs egy fillérje sem, ezért ezt apa fizeti neki. Ő semmiért nem fizet ebben a házban, mindent a szüleim állnak helyette. Tehát az utóbbi 2 évben teljesen ingyen élt itt, miközben én fizetek a szüleimnek.
Még aznap este tartottunk egy családi beszélgetést. A testvérem továbbra sem akar lakbért fizetni, bármennyire is győzködtem. De felajánlotta, hogy ad 100 dollárt. A szüleim azt javasolták, hogy ő fizessen 200 dollárt, én meg 500-at. Ezt mindketten elutasítottuk.
A beszélgetés ezzel végződött:
Joanne: “Hagyjatok békén. Próbálom élni az életemet!” (Pontosan ezekkel a szavakkal mondta, elképesztően feldühített.)
Aztán kiviharzott.
Én: “Nem fogok a lakhatásért fizetni addig, amíg ő sem fizet. Ha pedig fizetek, akkor pontosan ugyanannyit, mint ő.”
Anya: “Mit szólnál, ha ő fizetne 200-at, te 500-at?”
Én: “Szó sem lehet róla.”
Anya: “De Emma, nekünk tényleg szükségünk van a pénzre.”
Én: “Nem érdekel.”
Ezután én is kirohantam a szobából.
Ma reggel apa bejött hozzám, és elmondta, hogy azért kell fizetnem nekik, mert ez így helyes. Azt mondtam neki: “Akkor fizessen Joanne is!”
Anya is hallott minket: “Látod milyen. Nem hallgat ránk.”
Én: “Nagy kár!”
Anya (nagyon dühösen): “Nem lenne semmi gond, ha nem akartad volna arra kényszeríteni a testvéredet, hogy fizessen.”
Ez volt az utolsó csepp a pohárban. Rácsaptam a szüleimre az ajtót.
Miközben ezt írom, a szüleim a nappaliban arról beszélgetnek, hogy mindkét gyerekük mennyire hálátlan, és azok voltak a szép idők, mikor még hallgattunk rájuk. Mégis mi folyik itt?!
Emma
Emmának a következő tanácsok jöhetnek jól.
- Légy te az okosabb! Ilyenkor nehéz higgadtnak maradni és felülemelkedni egy olyan helyzeten, mikor átverve érezzük magunkat, de hasznos lehet. Higgadj le, és próbálj minden családtagot megérteni, aztán próbáld megértetni velük a te nézőpontodat, de nyugodt, békés beszéddel. A következők ezen fognak múlni.
- Próbálj kompromisszumot kötni. A testvéreddel megegyezésre juthattok a pénzzel kapcsolatban. Mivel nehéz időszak ez neki az autóvásárlás miatt, segíthetsz neki, ő pedig majd visszafizeti. Így erősödik a szövetség köztetek, hiszen segítitek egymást. Megbeszélheted vele, hogy fele-fele arányban segítesz neki a bérleti díj fizetésében, amíg lesz annyi pénze, hogy önállóan fizesse a maga részét. De ahhoz, hogy mindez létrejöhessen, erős testvéri kapcsolatot kell kialakítanotok.
- Beszélj a testvéreddel négyszemközt. Az emberek sokszor érzik úgy, hogy nem hallgatják meg őket, és leginkább arra vágynak, hogy valakinek elmondhassák a gondjaikat. Talán próbáld meg végigvezetni őt a problémán. Ehhez néhány lépés:
- Ez a helyzet mindenkit feszültté tesz, tehát a legfontosabb, hogy meghallgasd a testvéredet. Talán rájössz, hogy van olyasmi, amit egyformán láttok, vagy kiderül valami új az érzéseivel kapcsolatban.
- Te is tárd fel az érzéseidet, a véleményedet és a nézőpontodat ebben a vitában. Tedd ezt higgadtan, így többre jutsz.
- Törekedjetek a megoldásra. A kompromisszum fontos, és ha ketten gondolkodtok a problémán, lehet, hogy olyan megoldást sikerül találnotok közösen, ami eddig neked eszedbe sem jutott.
- Ne feledd, a szüleid próbálnak helyesen cselekedni. Tartsd észben, hogy két gyermekük van, akikről gondoskodniuk kell, ez pedig nem könnyű. A szülők gyakran magukat okolják a családi problémákért, főleg, ha a testvérek közötti vitáról van szó. Lehet, hogy úgy tűnik, hogy a te érzéseiddel nem foglalkoznak vagy hogy a testvéreddel máshogy bánnak, de mélyen legbelül ők is össze vannak zavarodva. Próbáld megérteni, hogy ők is emberek.
- El is költözhetsz. Mivel a bérleti díj, amit a szüleidnek fizetsz, elég magas, ennyi pénzért már megpróbálhatsz albérletet találni, akár egy lakótárssal együtt. Így elköltözhetsz otthonról, és megszűnik a probléma.
- Ne feledkezz meg arról, hogy bármi is történik, a szüleid szeretnek és a legjobbat akarják neked.















