14 tény, amit a National Geographic osztott meg velünk
Mivel díszítették az egyiptomi piramisok tetejét? Hogyan készíthetünk speciális izlandi vulkáni kenyeret? Milyen körülmények szükségesek az egyik legritkább természeti jelenség, a kereszthullámok létrejöttéhez? Ezek mind-mind olyan dolgok, melyekre normális esetben valószínűleg sohasem kaphattunk volna választ. Legalábbis, ha nem kalandozik el a televíziónk a National Geographic műsorai felé, ahol időről-időre ilyen és ehhez hasonló izgalmas érdekességekről szerezhetünk tudomást.
Ez az egyik egyiptomi piramis csúcsa.
A Benben követ (i.e. 1840 körül készült) a Phoenix-templom ásatásai közben fedezték fel. Az ősi egyiptomiak szentül hittek benne, hogy a kő képes feltámasztani a halottakat. A tudósok feltételezései szerint a Dashúrban található III. Amenemhat fáraó tiszteletére épített piramis tetejét díszítette.
A következő felirat olvasható rajta:
“Nyisd ki az arcodat a királynak,
hogy láthassa a horizont uralmát,
hogy át tudjon menni az égen,
mert fel fogsz emelkedni,
mint egy nagy Isten,
az idők Ura, örök életű csillag …”
Ha egy kanárit pirospaprikával etetünk, piros színűvé változik.
A kanárik tolla speciális pigmenteket tartalmaz, ami így sok más egyéb mellett, még a napfény hatására is képes színt váltani. A piros paprika hatására azonban még ennél is drasztikusabb a helyzet, a segítségével ugyanis az egész madár piros színűvé változik. A paprika egyébként nem ártalmas a madarakra nézve, ráadásul számtalan vitamint is tartalmaz.
A Vatikánban volt egy zenei mű, amit évente egyszer adtak elő és nem volt szabad lemásolni.
Gregorio Allegri komponálta a Misererét, vagy teljes címmel, Miserere mei, Deust, amely az 50. (más számozással 51.) zsoltár, vagyis az egyik bűnbánati zsoltár legnépszerűbb megzenésített változata. Évente egyszer adták elő a Vatikánban és mindent megtettek annak érdekében, hogy sehol máshol ne lehessen hallani ezt a művet.
Akkor jött a képbe a 14 éves Mozart, aki bár csak egyszer hallotta a művet, fejből lejegyezte azt és közkincsé tette a világ számára. Mikor a Vatikán tudomására jutott, hogy valaki hallás alapján lejegyezte ezt a művet, XIV. Kelemen pápa Aranysarkantyú-renddel tüntette ki Mozartot.
Ritka és gyönyörű természeti jelenség: kereszthullámok.
A kereszthullámok rendkívül gyönyörű és ritka jelenségek, melyek akkor jönnek létre, amikor a két eltérő hullámrendszer jelenik meg a tengeren. Az egyik típusú hullámot ilyenkor a szél, a másikat pedig a tenger természetes hatása okozza. A látványos jelenség rendkívül veszélyes, a hajókat ugyanis könnyen felboríthatja, míg a vízben tartózkodó embereket megfullaszthatja.
Tutanhamon aranymaszkjának szakálla letört egy 2014-es múzeumi takarítás közben.
Tutanhamon fáraó maszkja Egyiptom egyik legismertebb szimbóluma, nem mellesleg pedig az emberi civilizáció 10 szimbólumának egyike. A maszkot 1922-ben találták meg és túlélte az összes háborút és forradalmat, majd 2014-ben egy ügyetlen múzeumi munkatárs egyszerűen letörte a szakállát takarítás közben. A szakállat ezután még epoxi ragasztóval meg is próbálták visszaragasztani, ám ez csak még több kárt okozott a műtárgyon. Meglepő módon a csalást csak 2016-ban leplezték le, akkor viszont megrázta a történészeket a felfedezés.
A telipogon diabolicus nevű orchideát az “ördög orchideájaként” szokták hívni, nem is véletlenül.
A telipogon diabolicus névre keresztelt orchidea a kolumbiai erdőkben él, és az különbözteti meg a több orchideától, hogy virága közepén egy démoni alakhoz hasonlító szörnyeteg található. Ez a növény olyan különleges körülmények között képes csak teremni, hogy a Vörös könyvbe is felvették a kihalással fenyegetett növények közé.
Bizonyos körülmények között színtelen szivárványok jelennek meg az égen.
Ezt a jelenséget ködszivárványnak hívjuk. Csak akkor jön létre ilyen, ha nagyon apró vízcseppek vannak a légkörben, a nap pedig megvilágítja ezeket. Külön érdekessége, hogy ez a jelenség akár éjszaka is létrejöhet, erős holdfény idején. Ezt a jelenséget azonban már holdszivárványnak hívjuk.
A GPS mindenki számára ingyenes, mégis napi 2 millió dollárba kerül a fenntartása.
A Globális Helymeghatározó Rendszer (GPS) az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által kifejlesztett és üzemeltetett – a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő – globális műholdas navigációs rendszer.
Az amerikai kormány évente 750 millió dollárt, vagyis napi 2 millió dollárt költ a műholdak karbantartására és a rendszer fenntartására. Az amerikai Védelmi Minisztérium által üzemeltetett rendszerből állítólag semmilyen személyes előnye sem származik az Egyesült Államoknak, de elengedhetetlen a katasztrófák megelőzéséhez és a balesetek gyors elhárításához. Állítólag.
Az Oroszországban élő emberek több városban is lakhattak már anélkül, hogy valaha is elköltöztek volna.
Példának okáért a most Szentpéterváron élő emberek lehet, hogy még Petrográdban jártak iskolába és mondjuk Leningrádnak hívták a várost akkor, amikor megházasodtak. Ezek az emberek tehát három különböző nevű városban is éltek anélkül, hogy egyszer is elköltöztek volna.
Nem Szentpétervár azonban az egyetlen ilyen város, amit olyan gyakran neveztek át az évek során, hogy már alig lehet követni annak pontos nevét. Oroszországban bevett szokás az ilyen.
A pingvinek kakija megváltoztatja az Antarktisz ökoszisztémáját.
Az elmúlt 5000 év során a pingvinek körülbelül 8 millió kilogramm tápanyagban gazdag anyagot „termeltek ki magukból” az Antarktiszon. Egyszer, ha az éghajlat megváltozik majd, ez a rengeteg pingvinkaki óriási segítség lesz a növények számára, hogy benépesítsék ezt a most még jég borította vidéket.
Az avokádó mérgező a madarak, macskák, kutyák, és tulajdonképpen minden állat számára.
Bármilyen hihetetlen is, az avokádó szinte minden élőlény számára mérgező, az embert leszámítva. Az avokádó levelei és gyümölcse ugyanis mérgező savakat, ún. persin-t tartalmaznak, ami teljesen lebéníthatja az állatok szívizmait. Az avokádó magja akár egy baromfit is képes megölni, de a gyümölcshúsa még veszélyesebb, ez ugyanis még a nagyobb termetű állatok, a lovak és tehenek számára is életveszélyes.
Izlandon van egy hagyomány, ami szerint a földbe temetett edényben sütnek kenyeret.
Izland köztudottan a gejzírek és vulkánok országa, az ott élő emberek pedig megtanulták kihasználni ennek előnyeit. A Rúgbrauð nevezetű kenyér különlegessége például, hogy az elkészítéséhez használt edényt 24 órára egy gejzír közvetlen közelébe temetik a földbe, majd hagyják, hogy a talaj magas hőmérséklete (100°<) hatására süljön meg a kenyér.
2016-ban óriás jéggömbök ezreit sodorta partra a víz a Jamal-félszigeten, Nyugat-Szibériában.
A jelenséget vizsgáló szakemberek elmondták, hogy ez egy nagyon ritka természeti jelenség, amikor is az erős szél miatt letöredeznek a különböző jégképződmények szélei, majd a tenger gömbölyűvé formázza azokat. Egyes ilyen golyók mérete az 50 centimétert is meghaladta.
23 ezer évente a Szahara sivatagból erdővé változik, majd újabb 23 ezer év múlva vissza sivataggá.
A tudósok megállapították, hogy körülbelül 6000 évvel ezelőtt a Szaharát füves legelők és hatalmas fákból álló erdők boríthatták, majd a ciklusosan bekövetkező éghajlatváltozás hatására vált teljesen sivatagossá ez a terület. A tudósok által készített tanulmány arra is kitért, hogy ezek a ciklusok körülbelül 23 ezer évente ismétlődnek, vagyis 17 ezer év múlva feltételezhetően ismét gazdag növényvilág borítja majd a Szaharát.
