14 pszichológiai tény, amely megmutatja a csupasz igazságot az életről
Az emberi pszichológia még mindig számos titkot tartogat. A témával foglalkozó tudósok és kutatók valójában még csak alig tudnak valami kézzelfoghatót felmutatni az emberek lélektanával, gondolkodásával és viselkedésével kapcsolatban, de már így is olyan izgalmas dolgokat tudhatunk meg magunkról, minthogy a szeretett focicsapatunk győzelme javítja az önbecsülésünket, vagy hogy a kreatív gondolkodás esetében sokkal inkább az ötleteink száma, mintsem azok minősége a mérvadó. Az alábbi listán 14 ilyen és ehhez hasonló izgalmas pszichológiai tényt gyűjtöttünk most nektek össze.
Napjainkban egy átlagos középiskolás diák ugyanolyan szorongásokkal küszködik, mint az 1950-es évek elején a pszichológiai intézményekben kezelt betegek.
A gyermekek és felnőttek szorongása évtizedről-évtizedre növekszik, ennek pedig számos oka van:
Nem érzékeljük annyira a társadalmi összetartozást, mint régebben – gyakran váltunk munkahelyet, ritkán veszünk részt vallási vagy társadalmi szervezetek által tartott gyűléseken, később házasodunk és több időt töltünk egyedül.
Legtöbben gazdagok szeretnénk lenni és tökéletes párkapcsolatra vágyunk, de irreális elképzeléseink vannak a pénzszerzésről és a partnerünk külsejéről és a vele szemben mutatott viselkedésünkről.
Túl sok rossz hírt ömleszt ránk a média balesetekről, háborúkról és egyéb fenyegetésekről, amik miatt úgy gondoljuk, hogy a világ egy veszélyes hely.
3 óra alatt meg lehet győzni valakit arról, hogy gyilkosságot követett el.
Neem, nem szükséges hozzá filmbe illő vallatás és erőszak, mindez egy barátságos környezetben – mondjuk mint egy interjú esetében – is megvalósítható.
Sokan tudják, hogy minden egyes visszaemlékezés alkalmával átírjuk kicsit az emlékeinket, kiszínezzük és pontatlanná tesszük azokat. Kutatások azonban kimutatták, hogy ha kellően tisztában vagyunk egy ember életével, akkor az ilyen visszaemlékezős beszélgetések során bennük elültetett hamis ötletekkel és speciális technikákkal tulajdonképpen szó szerint átírhatjuk valakinek az emlékeit, és meggyőzhetjük róla őt, hogy gyilkos.
A kísérletben részt vett emberek meg voltak győződve róla, hogy emlékeik vannak róla, ahogy fiatal korukban loptak, embereket kínoztak vagy épp sérüléseket okoztak másoknak, pedig a valóságban sosem tettek ilyet.
Ha szeretnél rátalálni a szerelemre, szerezz magadnak egy kutyát.
Kutatások kimutatták, hogyha a kutyánk társaságában érkezünk egy randira, akkor dupla akkora eséllyel indulunk, hogy megnyerjük magunknak a kiszemelt személy szívét. Ez azzal az egyszerű okkal magyarázható, hogy az emberek sokkal magabiztosabbnak érzik magukat, ha a kutyájuk társaságában lehetnek.
A franciaországi Bretagne-ban végzett tanulmány kimutatta, hogy a nők háromszor nagyobb eséllyel adják oda a telefonszámukat egy kutyás férfinak, mint egy kutya nélkülinek. A kutyájukkal sétáló férfiakat megbízhatóbbnak és gondoskodóbbnak tartják a nők.
A kedvenc zenénk általában olyan, amihez életünk egyik nagyon fontos eseménye köthető.
A dalok, amiket hallgatunk és kedvelünk, általában valamilyen személyes történethez, emlékhez, egy személyhez vagy érzelmi eseményhez köthetők.
Vannak, akik félnek a boldogságtól.
A boldogságtól való félelem mögött általában olyan személyes tragédia áll, amit az emberek akkor szenvedtek el, amikor boldogok voltak. Miután ez bekövetkezett, a személy tudat alatt is úgy érzi majd, hogy minden boldog pillanatot egy tragikus katarzis követ, ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy ne csak a tragédiát, de még a boldogságot is messziről elkerülje. Ezek az emberek általában introvertáltnak tartják magukat, kerülik a partikat és a kellemes eseményeket, de valójában nem a más emberekkel történő találkozástól félnek, hanem attól, hogy boldognak érezzék magukat.
A telefonunk elvesztésének érzése keltette stressz hasonló a terrorista támadás közben átélt stresszhez.
Annak ellenére, hogy az emberek számára a leginkább stresszes eseménynek a szeretett ismerősük halála vagy a börtönbüntetéstől való félelem számít, az okostelefon elvesztése vagy a vonat késése is elképesztő stresszt képes kiváltani, mely becslések szerint hasonló a terrorista támadások közben átélt traumához.
A naplóvezetés javíthatja a fizikai egészségünket.
Az emberek, akik evési rendellenességekben vagy depresszióban szenvednek gyakran kapnak olyan tanácsokat a pszichológusoktól, hogy kezdjenek naplót vezetni – nem véletlenül. A naplóvezetéstől ugyanis bizonyíthatóan erősebbé válik az immunrendszerünk, segít a stressz kezelésében és még az asztma tüneteit is képes csökkenteni. Van még egy fontos előnye: segít megnövelni annak az esélyét, hogy tanuljunk a hibáinkból és a jövőben már elkerüljük a hozzá hasonlókat, illetve hogy megtanuljuk értékelni a boldog és örömteli pillanatokat, melyek nélküle sokszor a feledés homályába merülnének.
Nem kell sokat írni: elég pár mondatot naponta, lehetőleg ugyanabban az időben – mondjuk lefekvés előtt. Az ilyen általunk rögzített megjegyzések segítenek kifejezni az érzéseinket és elemezni az életünkben történt eseményeket.
Annak érdekében, hogy kreatívak legyünk, nem kell, hogy jó ötleteink legyenek, a lényeg, hogy sok ötletünk legyen.
Kutatások kimutatták, hogy amikor az emberek az általuk tett ötletek számára és nem azok minőségére koncentráltak, eredményesebbé váltak. Legalábbis abban az esetben, amikor kevés idejük volt egy-egy probléma megoldására. A villám-kreativitás receptje tehát az, hogy olyan sok ötletet halmozzunk fel, amennyit csak tudunk, és még a legrosszabbat se mellőzzük, mert lehet, hogy a későbbiekben egy sokkal jobb ötlet jut majd róla az eszünkbe.
Elég 20 perc séta a parkban, hogy boldogabbnak érezzük magunkat.
A természettel való kapcsolat megnyugtat és érzelmi komfortot biztosít számunkra. Azok az emberek, akik naponta legalább 20 percet töltenek egy parkban, bizonyíthatóan elégedettebbek az életükkel. Nem számít, hogy mit csinálunk a parkban: kocoghatunk, sétálhatunk, de akár napozhatunk is.
A háttérzene csökkenti a kreatív képességeinket.
Bármely dallam vagy zene akadályozza a kreativitásunkat akkor, ha munka közben hallgatjuk. Ha tehát például irodai munkát végzel és gépelned kell, akkor erősen ajánlott, hogy csak munkaidőn kívül hallgass zenét.
Ha valamit szeretnénk megjegyezni, jobban járunk, ha inkább lerajzoljuk, ahelyett, hogy leírnánk.
A rajz hatékonyabb eszköz a dolgok memorizálására, mint a jegyzetek vagy a képek és videók megtekintése. Nem kell tehetségesnek lenni: még a teljesen primitív skiccek is segíthetnek abban, hogy jobban emlékezzünk a dolgokra. Ez a módszer különösen hasznos lehet idős emberek számára, ezzel ugyanis folyamatosan fenntartható a jó memória.
Amikor a kedvenc csapatunk nyer, javul az önbecsülésünk.
Nem véletlen, hogy az emberek annyira szeretnek sportot nézni: a kedvenc csapatuk vagy versenyzőjük győzelme ugyanis pozitív hatással van az önbecsülésükre. Minden alkalommal, amikor a kedvelt csapat nyer, körülbelül 2 napig drámaian javul az illető hangulata. Fordított esetben nem jellemző: amikor a csapat veszít, annak nincs hosszútávú drasztikus hatása.
Egyébként sokkal jobb, ha egy-egy sporteseményt más emberekkel közösen nézünk, győzelem esetén ugyanis így az öröm még nagyobb, vereség esetén pedig könnyebb kezelni a helyzetet, vagy akár viccet csinálni belőle.
A ,,B-terv” kidolgozása csökkenti a sikeresség esélyét.
Ha valami új dologba akarsz kezdeni, például céget alapítani vagy új munkahelyet keresni, ne gondolkozz előre B, C vagy D terveken – ez ugyanis csökkenti a siker esélyeit. Ha valamibe belevágsz, akkor minden energiádat fektesd bele, koncentrálj a feladatra és tegyél meg minden tőled telhetőt.
Ha rá akarod venni magad a változtatásra, csak kérdezd meg magadtól: ,,Képes vagyok erre?!”
Ha motiválni szeretnéd magad egy nagy változtatást igénylő döntés előtt – például a diéta elkezdése vagy a dohányzás abbahagyása – akkor tedd fel magadnak a kérdést: „Képes vagyok erre?!”. A pszichológus Ibrahim Senay szerint ez belső nyomást kelt bennünk, és mivel nem akarunk majd csalódást okozni magunknak, ezért mindent meg fogunk tenni azért, hogy ne valljunk kudarcot a kitűzött céljainkban.
