A tudomány bizonyította: ha kiabálsz a kutyáddal, azzal csak ártasz neki
Mélyen belül minden gazdi tudja, hogy megbántja a kutyáját, amikor rákiabál. Hiszen a türelmünket elveszíthetjük, de a kontrollunkat az érzelmeink felett nem szabadna. Több mint 90 kutya részvételével végeztek egy tanulmányt, melynek eredménye azt mutatta, hogy hosszú távon a kiabálásnak káros hatásai vannak a kutyára mentálisan.
Csoportokra osztották a kutyákat
Portugáliában a Portói Egyetem kutatói társállatként tartott kutyák bevonásával végeztek kísérletet, hogy kiderítsék, a kiabálás és az elrettentő, megfélemlítő tréningnek milyen negatív hatásai vannak.
A 92 kutyát két csoportra osztották. Az egyik csoport tagjait jutalmazással tréningezték, például játékkal, jutalomfalattal, míg a másik csoportban lévő kutyákat megfélemlítéssel, például kiabálással és a póráz rángatásával.
Vizsgálták az idegesség jeleit
A tudósok célja az volt, hogy mind a pozitív, mind a negatív megerősítéssel tesztelt csoportban tanulmányozzák az állatok viselkedését. Meg tudták határozni a kutyák stressz szintjét olyan jelek alapján, mint az ásítás, a mancs felemelése vagy a száj nyalogatása.
Nyálmintákat vettek a kutyáktól, hogy azonosítsák benne azokat az anyagokat, melyek a stresszhez, az idegességhez kapcsolódnak, mint például a kortizol. A minták segítségével meg tudták határozni, hogy a kutyák mennyire stresszesek. Nem okozott meglepetést, hogy azok a kutyák, akiket erőszakos módszerekkel tréningeztek, magasabb szintű stresszt mutattak, mint azok, akiket jutalmazással tanították. De a tanulmány itt még nem állt meg.
Az eredmények nem voltak meglepőek, de a következmények annál inkább
A kutatók egy hónappal később felkeresték a kutyákat, hogy megnézzék, volt-e hosszútávú hatása náluk a kísérlet során végzett tréningeknek. Ezt hasonló kísérlettel derítették ki.
Azoknak a kutyáknak, akiket pozitív megerősítéssel tréningeztek, többször be kellett lépniük egy szobába, ahol mindig volt egy tál étel.
Közben azokat a kutyákat, akiket a negatív megerősítés módszerével tréningeztek, olyan szobába vitték, ahol a tál mindig üres volt. Néhány perc alatt az első csoport kutyái felismerték, hogy a tálban mindig van egy jutalomfalat. A második csoportba tartozó kutyák azonban rájöttek, hogy semmi sem vár rájuk, ezért minden alkalommal egyre jobban idegenkedtek a táltól.
A kutatók szerint ez bizonyítja, hogy a pozitív megerősítéssel, jutalmazással végzett nevelés hosszútávon sokkal hatékonyabb, mint a kiabálással és az erő alkalmazásával végzett tréning.
A stressz nemcsak a tréning során érinti a kutyákat, hanem utána is megmarad bennük
Az eredmények azt mutatták, hogy a társállatként tartott kutyák, akiknél a negatív megerősítés módszerét alkalmazták, kevésbé voltak kiegyensúlyozottak és boldogok, mint azok, akiket jutalmazás alapú módszerrel tréningeztek. Az eredmények pedig rövid és hosszú távon egyformán érvényesek voltak.
Az első csoportba tartozó kutyák jóval kiegyensúlyozottabb, lazább és pozitívabb mentális állapotot mutattak, míg a második csoport kutyáinál magasabb volt a kortizol, a stressz és a negativitás szintje, aminek káros hatásai vannak a kutyák körérzetére heteken át vagy még tovább.
Agresszíven viselkedni a kutyával tehát káros az egészségére, másrészt pedig nevelési módszerként sem hatékony.
