Szakértők elmagyarázták, miért árthat a gyereknek a csiklandozás - Kiderült, hogy nagyon keveset tudunk róla
A gyerek csiklandozása sokkal inkább káros lehet, mint hasznos. Miközben a legtöbbünk úgy nőtt fel, hogy sokszor csiklandozták, egy tanulmányban a válaszadóknak csupán 32%-a nyilatkozott úgy, hogy ezt élvezte is, 32% számára a dolog közömbös volt, 36% pedig kifejezetten utálta. Gyerekként biztos, hogy valamilyen gyakorisággal csiklandoztak minket, ezért feltételezhetjük, hogy ez normális szokás. De régebben az is normális dolognak számított például, hogy senki nem használt biztonsági övet…
A témában végzett kutatásokat elemezve most te is megtudhatod, miért jártok jobban, ha a csiklandozás helyett más módszert keresel a mókázásra.
Csak mert a gyerek kacag, még nem jelenti, hogy élvezi is a csiklandozást
A gyerekek, főleg a csiklandósak nem bírják abbahagyni a nevetést, miközben csiklandozzák őket, még akkor sem, ha utálják az egészet. Ez a reflexszerű nevetés elhiteti a szülővel, hogy a gyerek jól érzi magát, miközben ez közel sincs így. 1997-ben végeztek ezzel kapcsolatban egy kutatást, melynek eredménye azt mutatta, hogy a csiklandozás nem generál olyan pozitív érzéseket, mint mikor valaki egy jó viccen nevet. A csiklandozás csak az illúzióját kelti a nevetésnek.
A csiklandozás a dominancia bizonyításának eszköze
Akit csiklandoznak, az elveszíti az önkontrollt. A kontroll megszerzése feletti harc megalázó lehet a gyerek számára és életre szóló kellemetlen emlékeket hagyhat benne. Mikor egy felnőtt csiklandoz egy gyereket, azt legtöbbször játékból teszi, viszont ettől még lehet ártalmas.
Dr. Richard Alexander, a Michigani Egyetem professzora szerint a csiklandozás a dominancia érzékeltetésének egyik formája, a közben jelentkező nevetés pedig egy evolúciós formája az engedelmesség kifejezésének.
A csiklandozást hosszú időn át alkalmazták kínzási módszerként
A csiklandozás sokáig a kínzás egyik módja volt. Kínában a Han-dinasztia idején a nemesek kínzására használták, mivel nem hagyott nyomot az áldozaton, aki gyorsan és könnyen helyrejött utána. Japánban is népszerű módszer volt, ahol külön kifejezést használtak rá: ez volt a kusuguru-zeme, azaz az irgalmatlan csiklandozás.
Egy kutatás során 150 felnőttet vizsgáltak, akiket gyermekkorukban a testvérük bántalmazott. Közülük sokan számoltak be arról, hogy a fizikai erőszak egyik formája a csiklandozás volt. A kutatásból azt a következtetést vonták le, hogy a csiklandozás olyan extrém fiziológiai reakciókat is kiválthat az áldozatból, mint a hányás és a légszomj miatt bekövetkező eszméletvesztés.
Előfordulhat, hogy a gyerek képtelen szólni, hogy hagyd abba
A csiklandozás olyan kontrollálatlan nevetést válthat ki, amit nem lehet abbahagyni. A nevetés aztán elérhet egy olyan pontot, amikor a légzés már akadályba ütközik, és akit csiklandoznak, nem képes szólni, hogy bajban van. A mókának induló csikizésből tehát könnyen komoly baj lehet.
A csiklandozás életre szóló bizalmi problémákat okozhat
Dr. Richard Alexander szerint a csiklandozás komoly mentális fájdalmat okoz, ami időnként egy életen át megmarad.
A gyermekkori csiklandozás gyakori oka a felnőttek érzelmi problémáinak. Mikor felnőtteket a gyermekkorukról kérdeztek, hogy mi okozott nekik érzelmi nehézséget, a csiklandozás újra és újra előkerült, mint fájdalmas tapasztalat. A csiklandozás közben átélt trauma ahhoz vezethet, hogy a gyerek felnőttként nem lesz képes lazítani mások jelenlétében, nem érzi magát biztonságban, mikor a párja mellett alszik, és a párjuktól kapott intim érintésekkel is nagyon óvatos.
Van jobb módja is annak, hogy kifejezd a szereteted
A szülők általában azt hiszik, tudják, mi a jó a gyereküknek, és saját tapasztalataik alapján teljesen normális dolognak tartják a csiklandozást. Ismerve azonban a testre és lélekre gyakorolt káros hatásait, mégis jobb, ha kerüljük. Ha mégis mindenáron csiklandozni akarod, előtte kérd ki a gyerek engedélyét.
