Mitől boldogok az emberek?

Szókratész óta léteznek javaslatok arra, hogy hogyan kell boldogan élni, de csak mostanában kezdik a tudósok vizsgálni ezt a kérdést rendszerezett, tudományos körülmények között. A régóta hangoztatott elvek mellett új szempontokra is fény derül. Tekintsük át a boldog emberek néhány közös vonását – talán van közöttük olyan, ami megfontolandó!

Teret adnak a saját személyiségük kifejlődésének

Az eudaimonia görög szóösszetétel, jelentése jó lélek. Arra utal, amikor az egyén a saját adottságait tökéletességre fejleszti. Ma talán az egyéni fejlődés utal a leginkább erre a folyamatra, ami önmagában foglalja az új kihívások keresését és az életút beteljesítését is.

Az eudaimónikus jólét több mint az egyszerű boldogság. A fontos célok megvalósulása olyan pozitív gondolatokat szül, ami a boldogság egyik tartós alapja lehet. De az eudaimónia jó a testnek is: segít a normális testsúly fenntartásába, az egészséges alvásritmus kialakításában, és csökkenti a stresszhormonok és a szívinfarktus kockázatát.

Úgy tervezik az életüket, hogy örömöt kapjanak

Nyilvánvalónak tűnik, mégis a legtöbb ember nem fordít elég figyelmet arra, hogy olyan dologgal töltse az idejét, ami örömet okoz. Ha összeírjuk, hogy mit csinálunk egy nap alatt, meglepő, hogy mennyi időt töltünk olyan dolgokkal, amiket nem szeretünk, és mennyire tervezhető az örömforrások beiktatása a napi programba. Nem könnyű életünket ilyen szemmel elemezni, és van, hogy fel kell adni régóta fenntartott elveket is. Egy tekintélyt parancsoló karrier lehet, hogy nem ad akkora örömöt, egy régóta vágyott kapcsolat kimerítő és felőrlő lehet.

Szerencsére nem kell rögtön nagy döntéseket hozni. Ha naponta egy órát foglalkozunk egy gyűlölt tevékenység helyett valami kellemessel, már sokkal boldogabbak leszünk. A lényeg a változás. Egy vizsgálat szerint azok a változások, amelyeket mi idéztünk elő, tartósabban okoznak örömöt, mint a passzívan bekövetkezett események.

Kerülik a reménytelen álmokat

“Bárcsak lefogynék / találnék egy párt / kapnék egy jobb állást, és az élet tökéletes lenne.” A boldog emberek nem gondolnak ilyesmire. A legutóbbi vizsgálatok szerint megdöbbentő, hogy mennyire nem tudjuk megítélni, mi tenne minket boldoggá. Sok ember pedig egyetlen egy dologra egyszerűsíti le vágyait, és ennek fényében vizsgálja boldogságát.

A másik érv a “bárcsak” kezdetű vágyak ellen az úgynevezett hedoni adaptáció. Egy ház nem okoz akkora örömöt egy év után, mint újkorában, és egy új szerelem izgalmasabb, mint kapcsolatban élni. A boldog emberek ezt tudják, és folyamatosan újdonságokat vezetnek be az életükbe, legyen az akár egy új hobbi, vagy egy régi örömforrás megújítása.

A barátokat helyezik előtérbe

Nem újdonság, hogy a társasági programok a boldogság egyik legfontosabb pillérét alkotják. Ami új, hogy a kapcsolat jellege a fontos. Az ismerősökkel való beszélgetésnél több örömöt ad egy közeli baráttal eltöltött hosszabb idő.

Ehhez hozzátartozik az is, hogy a legjobb barátság nem a beszélgetések mélységén múlik. Sokkal inkább számít az együtt töltött idő, legyen az vásárlás, vagy egy mozifilm alatti rágcsálás a sötétben.

Megengedik maguknak, hogy boldogok legyenek

Bármennyire is akarjuk, mégis sokan meg vannak győződve arról, hogy nem jó boldognak (vagy túl boldognak) lenni. Ez a hiedelem fakadhat vallási, kulturális vagy a családi háttérből, és általában bűntudathoz vezet, ha az illető jól érzi magát.

Vannak, akik azt mondják, hogy nem szabad a személyes boldogsággal törődni, amíg a világon minden éhező ember nem kap megfelelő segítséget. Azonban a saját boldogságunkat és a világ jobbá tételét párhuzamosan kell keresnünk. A boldog emberek szívesebben segítenek másokon, jobb házastársak, és jobb szülők is.

Egy híres vizsgálat során kiderült, hogy azok az apácák, akik az önéletrajzukban pozitív érzelmekről számoltak be (például optimizmusról vagy háláról), átlagosan 7-10 évvel tovább éltek, mint társaik. Nem nehéz hát észrevenni, hogy mennyivel többet segíthetünk a világon, ha egy kis boldogságot engedünk az életünkbe.

Forrás