9 hihetetlen tény, amit a magas IQ-val magyaráznak
Mi köze az éjszakai munkának, a nagy melleknek vagy a kék szemnek az intelligenciához?
Rengeteg módja van annak, hogy nagy IQ-ról tegyünk tanúbizonyságot: valaki öt lépéssel tud győzni sakkban, valaki öt nyelven beszél 17 éves korára. Érdekes, de gyakran a legnagyobb IQ-val megáldott egyének a leghajlamosabbak nem-intellektuális cselekvésekre. Valószínűleg te is ismersz ilyet, vagy épp te is ilyen vagy!
9. Drogfogyasztás
Kutatók nagy meglepődéssel tapasztalták, hogy 8000 megkérdezett közül a magasabb IQ-val rendelkezők hajlamosabb illegális drogok fogyasztására. A józan paraszti ész azt diktálná, hogy az intelligensebb emberek körültekintőbbek és jobban tisztában vannak a drogfogyasztás veszélyeivel.
A kutatás azonban azt mutatta, hogy a magasabb IQ-jú megkérdezettek nyitottabbak új dolgok, élvezetek kipróbálására, a drogfogyasztást is beleértve. Olyannyira nyitottabbak, hogy a férfiak 50%-a hajlamos különböző amfetaminok, 65%-a pedig ecstasy kipróbálására. Ami talán a legmeglepőbb, hogy az előző megkérdezettek nagy része nem dohányzik, egészségesen étkezik és a felsőbb társadalmi-gazdasági réteghez tartozik. Akkor miért is drogoznak? Ugyanazért, amiért alkoholt fogyasztanak – kutatók szerint ezekben a körökben nagyobb a hajlandóság az „új” megismerésére.
8. Éjjeli baglyok
Tipikus fémjelzése az intelligens embereknek, hogy hajlamosak figyelmen kívül hagyni a társadalomban elfogadott, megszokott viselkedési formákat. Saját napirendet, időbeosztást alakítanak ki maguknak. Egy londoni egyetem friss kutatása szerint az álmatlanság leginkább az intellektuális elit problémája.
Ahogy az átlag IQ-szint emelkedik, úgy csökken az alvás értéke. Eltöprenghetünk azon, hogy a pörgős elmék szimplán nehezen pihenik-e ki magukat, vagy inkább az az oka, hogy a késő esti órák nyugodtabb környezetet biztosítanak a személyes céloknak.
7. Alkoholfogyasztás
A 20. század nagy koponyái kétségtelenül koccintanának az alábbi érdekességre az alkoholizmussal kapcsolatban. Satoshi Kanazawa kutatása szerint az alkoholizmus egy tevékeny zseninél is könnyedén előfordulhat. Elég furcsa oka van – a fent említett sze.xuális izgalommal szemben ennek alig van köze a feszültséghez, annál inkább magyarázható magával az alkoholfogyasztás élményével.
A jelentés szerint a „nagyobb koponyájú” brit egyetemisták hajlamosabbak alkoholfogyasztásra kevésbé tehetséges társaikhoz képest. Az alkoholfogyasztás bizonyos szempontból luxusnak számít – olyan cselekvés ez, ami inkább szabadidős tevékenység, mint hobbi vagy képesség. A tanulmány szerint azért szán időt az intellektuális réteg az ivásra, mert az már régóta gyökeret vert a társasági életben.
6. Nagy mellek
Úgy tűnik, van összefüggés a nagy mellek és a nők IQ-ja között. Egy tanulmány 1200 nőt hasonlított össze, és végeredményben az jött ki, hogy a nagyobb keblű hölgyek átlagosan 10-el magasabb IQ-val rendelkeznek, mint a kevésbé nagy formákkal megáldott társaik. Rossz hír, hogy nincs arra bizonyíték, hogy ezt a tanulmányt tényleg elvégezték. A jó pedig az, hogy van tudományos precedens a fentiekre, még ha a tanulmány nem is valós.
Az valóban tudományosan bizonyított evolúciós tény, hogy a nagy mellek termékenységet jelentenek. Ez hogy függ össze az IQ-val? A méretes cici azt kommunikálja a férfiak felé, hogy viselője egészséges kisgyermeket hozna világra. Emellett azok a hormonok, amik a mellméretért felelnek, nagyobb számban fordulnak elő a jobban kifejlődött, jobban funkcionáló női agyakban.
Ideális esetben az történik tehát, hogy a férfi olyan párt választ magának gyereknemzéshez, akiben azt látja, hogy egészséges és intelligens gyermeket hozna világra. Ez a gyermek a szülei tulajdonságait örökli (beleértve a nagy melleket), és később ő is hasonlóan előnyös párt keres majd magának. A genetika és az élet ennél jóval bonyolultabb, de előfordulhatnak a fentiek.
5. Kék szemek
Azt az elején kell tisztáznunk, hogy ez nem a sötét szemszínűek ellen szól, de tény, hogy van összefüggés a között, hogy milyen színű a szemünk és miben vagyunk jók.
A kékszeműek jellemzően kiemelkedően jó stratégiai képességgel bírnak és nagyon sok tudományos tekintély kerül ki közülük. Több híres tudósnak – köztük Carl Sagannek és Stephen Hawkingnak – kék szeme van. A barna szeműek általában a gyors reagálásban jók, tehát elméletileg nagy esélyük van jó sportolónak lenni, vagy más, gyors reakciókat igénylő elfoglaltságban helyt állni. Más szóval mindenkinek származik előnye a szemszínéből. A kékszeműeknek pont az, hogy hajlamosabbak a magas IQ-ra.
4. Hétköznapi hobbik
Általánosnak számít az, hogy a legnagyobb elméknek is egyszerű hobbijaik vannak. Ez talán ahhoz kötődik, hogy az jelentősen igénybe vett agynak szüksége van kikapcsolódásra, amikor nem kell annyira koncentrálnia egy adott feladatra. Talán az is közrejátszik, hogy az átlag feletti IQ-val rendelkezők még az egyszerű dolgokat is máshogy látják, de egy biztos – a történelem nagy koponyáinak ugyanolyan hétköznapi hobbijuk van, mint bárki másnak.
Einstein például nagyon szeretett vitorlázni. Stephen Hawkingot a hegymászás és az evezés kötötte le. Bár arról lehet vitatkozni, hogy ezek mennyire számítanak egyszerű hobbinak – ezek is igénybe veszik ugyanis az agyat. Érdekes tény, hogy mindkét említett tudósnál vízi sportok jelennek meg.
3. Értelmetlen célok
Sok nagy feltaláló, tudományos szakember felfedezéseit nem ismertek, ismerik el elsőre. Sőt, akár még őrültnek is nézik őket, és rájuk nyomják a bélyeget, hogy nincs értelme annak, amit csinálnak. John Alexander Newlands-en nevetett a tudományos világ, amikor megalkotta az első periódusos rendszert, a Wright-testvérek repülését senki sem akarta eleinte elhinni, Gregor Mendel genetikai kutatásait pedig gyakorlatilag semmibe vették a kortársai.
Egy zseni nem úgy látja a világot, mint a társadalom nagy része – valószínűleg ezért hajlamosak arra, hogy olyan célokat tűzzenek ki maguk elé, amit a többség eleinte nem fogad el.
2. Firkálás
Van egy közös tulajdonsága van a képzőművészeknek és a zseniknek: képesek absztrakt módon gondolkodni. A nagyobb IQ-jú egyének gyakran nem hétköznapi módon fejezik ki önmagukat. A tipikus kommunikációs formák helyett ilyenkor veheti át a szerepet a vizualitás.
Az intellektuális réteg hajlamos más, nem egyértelműen azonosítható módon megfogalmazni a mondandóját, akár szóban, akár lefestve. Amikor egy unalmas órán rajzolunk, az sok esetben a kreatív gondolatok fizikai megjelenése. Ugyanez igaz a zenészekre is – Mozart és Beethoven valószínűleg nem lettek volna híres festők, de gondolataikat mesterien beleültették a muzsikájukba.
1. Elmebaj
Az okos emberek gyakran „kilógnak a sorból”. Állítólag minden nagy tudósnak van vagy volt valami stiklije, ami megkülönbözteti őket a kortársaiktól. Ez pedig azért van, mert az átlagnál jobban kifejlődött agy máshogy reagálhat a környezetére, mint megszokott esetekben – ami akár az elmebajhoz is elvezethet.
Csak néhány példát említve: Tesla félt az emberi szőrtől (sic!), Da Vinci pedig hiperaktív volt. A furcsaság néha a kifejlett agy velejárója lehet. Talán a társadalom által különcnek, furcsának ítélt figurák valójában meg nem értett zsenik.
Ha neked is meglepő volt az írás, nyomj egy lájkot!
