Megoldódik rejtély? Titkos kamrákra bukkantak a legnagyobb piramisban
Gíza — Két meghökkentő anomáliára bukkantak a 4500 éve, Hufu fáraó uralkodása alatt épült piramisban – jelentette be a múlt hét végén az egyiptomi régészeti minisztérium.
Az eleddig rejtőző járatokat hőkamerák segítségével találták meg, de további vizsgálatokra van szükség, az azonban biztosnak látszik, hogy eddig ismeretlen, titkos szobákra leltek a tudósok a világ hét csodájának egyikében. Ráadásul az egyiptológusok a felfedezés után még nem teszik le az ásókat és a régészeti ecseteket, ugyanis korántsem jutottak a féltárások végére, további rejtett kamrák után nyomoznak.
A 2015-ben indult kutatás eredeti célja az volt, hogy a Kheopsz piramis és szomszédja, a Hafré piramis, valamint a Kairó déli részén lévő dahsúri Tört falú- és a szintén dahsúri Vörös piramis esetleges rejtett termeit felfedezzék. A Hufu piramisnak, vagy más néven Kheopsz piramisnak három ismert kamrája van. A most felfedezett üregek közül az egyik az északi oldalon van, ez valószínűleg egy, a piramis belsejébe vezető folyosó, míg a másik az északkeleti oldalon található, erről egyelőre nem közöltek részleteket a ScanPyramids projekt dolgozói. – Egészen mélyen nyúlik bele az üreg a piramis belsejébe, így azt gyanítjuk, egy folyosóról lehet szó, ám szükségesek további vizsgálatok – magyarázta Mehdi Tajubi, a kutatás egyik irányítója.
Dr. Záhi Havássz (68), az egyiptomi piramisok radarvizsgálatát végző tudóscsoport vezetője javaslatára a különleges technológiával először a már ismert három kamra egyikét vizsgálták, hogy ellenőrizzék a módszer megbízhatóságát. A tavalyi hőkamerás vizsgálatok a piramis belsejében észleltek nagy eltérést – a legalsó sorban lévő három kőtömbnek a többinél magasabb volt a hőmérséklete. A projekt során infravörös termográfos, müonelemzéses és háromdimenziós módszert alkalmaznak, melyek mindegyike kíméletes eljárás. A müonokat már az egészségügyben is alkalmazzák, a röntgensugarakhoz hasonlóan hatolnak be a testbe, és segítségükkel lehetővé válik a csontok feltérképezése. A szerkezet azonban a régészeknek is jó szolgálatot tesz: sugarai több száz méternyi kövön képesek áthatolni, mielőtt elnyelődnek.
(A tavalyi hőkamerás vizsgálatok a piramis belsejében észleltek nagy eltérést – a legalsó sorban lévő három kőtömbnek a többinél magasabb volt a hőmérséklete.)
146,5 méter magas a rekorder sír
Hufu piramisa a kínai nagy fal mellett a legnagyobb ismert ókori építmény. A mai egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében, Gíza városa mellett áll. A gízai piramismezőt alkotó három királysír egyike. A Hufu, más néven Kheopsz piramis a IV. dinasztia II. uralkodója, Sznofru fáraó és I. Hotepheresz királyné gyermekéről kapta a nevét. Gíza ékessége a legnagyobb egyiptomi piramis, magassága 146,5 méter.
