Így néz ki ma Csernobil….

Nem is olyan régen még csak kutatók és különböző szakemberek léphették át a csernobili tiltott zóna határait, tavaly év végén azonban az ukrán kormány bejelentette, hogy az egykor rendkívül veszélyesnek nyilvánított terület megtekinthető lesz minden 18 év feletti személy számára. Bár az egynapos extrém kalandtúra ára kissé borsos, körülbelül 35 ezer forint, a katasztrófaturisták szerint megéri, a szigorú biztonsági szabályok révén pedig a sugárveszély mértéke is elhanyagolható.

27 évvel ezelőtt Pripyat, Oroszország, az egész teljesen üres, mivel bekövetkezett a csernobili katasztrófa.

Przewalski ló már megjelent a területen, amely annyira elhagyatott

Vannak üzletek, két kávézó, több tornaterem és könyvtár. 

Van valós idejű sugárzás jelentés az egész városban.

A Lenin-szobor még mindig áll a városban.

A csernobili atomerőmű négyes számú reaktora 1986. április 26-án robbant fel egy rutin biztonsági ellenőrzés során. A robbanás kiütötte a reaktor kétezer tonnás tetejét, minek következtében a hirosimai mennyiségnél négyszázszor több radioaktív csapadék került a légtérbe, ami beszennyezett egy 200 ezer négyzetkilométeres területet Európában és az Egyesült Államok keleti részén, ahol legalább 600 ezer ember volt kitéve nagy dózisú sugárzásnak. Túlnyomórészt hosszú évek alatt lebomló, ezért rendkívül veszélyes kálium-jodid és plutónium szóródott szét a nukleáris állomás közvetlen közelében, beleértve Pripjaty területét, ahol a legtöbb csernobili munkás élt családjával. 

A tragédia után, mivel bizonytalan volt, hogy a reaktor környezete milyen mértékben vált szennyezetté, a hatóságok sietősen jelölték ki a lezárt terület határait. A kutatók később megállapították, hogy egyes területeken a tiltott zónán belül már csak alacsony szintű a sugárzás, ugyanakkor a radioaktív anyagok idővel le is bomlanak, néhány pedig a robbanás után hamarosan el is tűnt. Egyéb területek azonban, mint például a radioaktív hulladéklerakó telephelyek, a sérült erőmű maradványai és a Vörös-erdő, ahová a legtöbb sugárveszélyes szennyeződés hullott, még most is veszélyesek.

A látogatók nem mehetnek a szennyezettebb területekre, és ami a leglényegesebb, semmilyen élelmiszert nem fogyaszthatnak, mely a területről származik.

A kormány az ukrán gazdaság fellendülését kívánja elérni az idegenforgalom várhatóan jelentős növekedése által, ugyanakkor valószínűleg a nagy létszámú, a tiltott zónát illegálisan látogató évi több ezer turista biztonságának érdekében is megnyitották a területet az érdeklődők számára. Így szervezett körülmények között, védőruhában, csak a kijelölt területeken tekinthetik meg a nukleáris katasztrófa maradványait.

A radioaktív baleset emlékhelyeit bemutató túra során az utazók láthatják a tiltott zóna egyes részeit, Pripjaty és Csernobil azóta is kihalt városrészeit, valamint magát az atomerőművet. Az Ukrajnából Fehéroroszországba átnyúló tiltott zóna, mely egy harminc kilométeres sugárban helyezkedik el a sérült reaktor körül, a legerősebben sugárszennyezett zóna, melynek tíz kilométeres területét lakhatatlanná nyilvánították.

Csernobil városa négy kilométerre, déli irányban található a reaktortól. A balesetet követően százezer embert telepítettek ki a városból és a környező településekből, manapság körülbelül hétszáz, többnyire idős ember tért vissza egykori lakóhelyére. A turisták közel mehetnek magához a négyes atomerőműhöz is, egy különleges kilátóteraszról pedig megtekinthetik a sérült reaktor, a szarkofág maradványait.