Egy skót orvosnak sikerült megállapítania, hogy mennyi egy emberi lélek súlya!

Sokan úgy tartják, hogy amikor egy ember meghal, a testéből felemelkedik a lelke és eltávozik a túlvilágra, vagy vándorolni kezd, amíg meg nem találja az újjászületés formáját.

Ezelőtt száz évvel egy orvosnak, a Massachusetts-i Haverhillből, sikerül bebizonyítani a lélek létezését, sőt még annak súlyát is megállapította a szakember.

1907-ben került napvilágra dr. Duncan MacDougall tanulmánya egy neves orvosi szaklapban, amit átvett a híres The New York Times is. A tanulmányban MacDougall kifejtette, hogy az emberi lélek súlya 21 grammot nyom. Ezzel a megállapítással a tudomány, és az orvostudomány sem foglalkozott, a skót orvost azóta sem veszik komolyan.

MacDougall 28 éves korában költözött Haverhillbe, majd a Boston-i orvosi egyetemen szerzett diplomát, és viszonylag hamar megszerezte a Stephen Henry Gale kórház igazgatói székét. Az orvos figyelmét azért keltette fel az emberi lélek témája, mert az egyház tanításai szerint a halál pillanatában csak a test múlik ki, a lélek tovább él, miután távozik az élettelen testből.

Amikor kitudódott, hogy az orvos meg szeretné határozni az emberi lélek súlyát, az egyházi vezetők, papok éles bírálatokat fogalmaztak meg vele szembe, ezért MacDougall titokban végzett kísérleteket a kórházban, ahol dolgozott.

Összesen 6 személy testsúlyát mérte meg közvetlenül a halál beálltakor, majd pár perc múlva ismét méréseket végzett, nagyon érzékeny mérlegekkel, és azt vette észre, hogy 21 grammal nyomtak kevesebbek az élettelen testek.

Az orvos arra is szeretett volna fényt deríteni, hogy a kutyáknak vajon van-e lelkük, ezért 15 ebet altatott el méreginjekcióval, de egy kutya esetében sem mutattak a mérlegek testsúlycsökkenést, így MacDougall arra a következtetésre jutott, hogy a kutyáknak nincs lelkük.

Az orvos 1920-ban, 54 éves korában hunyt el, irodája 1955-ig érintetlenül maradt, egészen felesége, Mary haláláig.

A kutatás eredményeiről azóta is megoszlanak a vélemények. Nem olyan rég, Nills Jakobson svéd kutató is megmérte az elhunyt személyek testsúlyát a halál bekövetkezte utáni percekben, és ő is azt az eredményt kapta, hogy az élettelen emberi test 21 grammal kevesebbet nyom, mint mikor még életben volt.