A köszönés illemszabálya: ki köszön először, kinek?

Jómagam úgy gondolom, maximálisan tudatában vagyok a köszönési szabályoknak és betartom őket – valamint a gyerekeimet is erre tanítom. Sőt, én vagyok az a muci, aki ha kell, ha nem, inkább mosolyogva köszönget, mert annyira paródiába illő az arcmemóriám, hogy az csoda, ha egy nap keményebb meló után felismerem Férjet. Én már alapból köszönök éppen ezért mindig, ha csak úgy érzem, hogy az illetőt ismerem, mert biztos ismerem, csak rém bamba az arcfelismerésem.

Jó, mondjuk pasiknak nem köszönök előre, főleg ha fiatalabb, vagy nem túl sokkal idősebb nálam. Egy időben elképedtem, majd felhúztam az orrom, amikor kollégák, vagy a lépcsőházban a bárki képes volt elsétálni mellettem köszönés nélkül, ma már fel sem veszem. Abba a hibába is rég estem már, hogy előre köszönjek egy férfinek, aki aztán átnéz a vállam felett és még egy biccentésre sem méltat. Ha nem képes köszönni, én ugyan ki nem nyitom a számat.

Illetve van egy véresen idegesítő szokásom, bár ennek alanya hála ég csak egyetlen egy személy e Földön. Az egyik szomszéd néni kicsit kettyós, mindenkit az ellenségének tart és egy csomó vélt vagy valós sérelme kapcsán rohangál a közös képviselőnkhöz panaszt tenni a lakók ellen. Egyszer a rendőrséget is kihívta, mert az egyik szomszéd a néni tudta nélkül volt szíves lecserélni az autóját és az új verdával leparkolni a ház előtti parkolóban. Kihívta a zsarukat, hogy a szomszédja ellopott egy autót. Na, ez az a néni, akinek már senki nem is köszön a házban, kivéve én, az idegesítő, elviselhetetlen csajszi: extra széles mosollyal és olyan udvariasan, hogy látom, mindig céklaszínt varázsolok vele a nő arcára. Aztán vagy visszaköszön, vagy nem, ez már részletkérdés.

Nézzük meg, mit találtam arról, kinek mikor hogyan kell köszönni a köszönés illemszabályai szerint:

Ki köszön előre?

  • A férfi köszönti előre a nőt, még ha idősebb is nála
  • A fiatalabb köszönti előre az idősebbet
  • A társaságba újonnan érkezett köszönti előre az ott lévőket
  • A beosztott a magasabb rangút
  • A köszönést kötelező módon fogadjuk, ennek elutasítása súlyos sértés annak, akitől kaptuk.

Hogy köszön egy úr?

  • Mindig a nő előtt köszön
  • Abbahagyja a cigarettázást
  • Kiveszi kezét zsebéből
  • Kalapot emel: legalább a találkozás előtt két méterrel, enyhe meghajlással kísérve és a másik személy szemébe nézve. Ha a köszöntött fél bal oldalunkon van, jobb kézzel illik kalapot emelni, és fordítva.
  • Jobb a fejen hagyni a kalapot és csak verbálisan köszönni, mint a gesztust leredukálva csak a kalap szélét megérinteni anélkül, hogy levennénk.
  • Ha nincs a férfin kalap, akkor fejét kissé mélyebben hajtja meg.

Hogy köszön egy hölgy?

  • Azonos neműek találkozásánál a fiatalabb köszön először
  • Enyhe mosollyal és rövid fejhajtással kísérve
  • Az angolszász országokban a nő köszön előre, ezzel engedélyezve a férfinak a köszönést
  • Európa többi részén a férfi köszön, a nő fogadja
  • Két, azonos nemű és korú személy egyszerre köszön

A köszönés visszautasítása

A köszönés visszautasításával (nem fogadásával) sértettségünket fejezzük ki az iránt, akitől kaptuk. Ezen a helyzeten kívül nincs az a köszönés, amit a jó modor alapszabályainak szándékos és durva megsértése nélkül elutasíthatunk.

Előfordulhatnak helyzetek, amikor valamilyen konfliktus miatt, a köszönés elkerülése végett szándékosan nem akarunk észrevenni valakit. Nagy tapintatosságot és lélekjelenlétet igényel, hogy ilyen esetben mégis becsületesen járjunk el. Igyekezzünk már távolról, feltűnés nélkül kitérni a találkozás elől, de ha ez mégis elkerülhetetlen, akkor röviden köszönünk. Ez akár lecke is lehet a másik számára, ha ő volt a bűnös, ellenkező esetben pedig békülési szándékunkról adhatunk számot ezzel a gesztussal.

Nincsenek szabályok, kivételek nélkül

  • Ha valaki – főleg egy nő – kényelmetlen vagy kínos helyzetben van, elkerüljük a köszönést
  • A hadseregben szigorú rendje van a köszönésnek: kötelező módon az alacsonyabb rangú köszönti először a magasabb rangút
  • Azonos egyenruhát viselők (vasúti társaság, posta, vám, stb.) anélkül köszönhetnek, hogy ismernék egymást
  • Aki belép egy helyiségbe az köszön, az ott lévők pedig fogadják azt (étterem, vonatfülke, váróterem, lift, üzletek, stb.)
  • A jól nevelt ember megáll és leveszi kalapját egy gyászmenet előtt
  • Egy nemzeti himnusz alatt vagy nemzeti lobogó felvonásakor felállunk és levesszük kalapunkat, kimutatva ezzel mások iránti tiszteletünket
  • Ha egy ismerősünk társaságban van, mindenkit köszöntünk, akik fogadják köszönésünket, viszont nem kötelesek megkérdezni nevünket

Köszönés, Kézfogás

  • Ha nem rokonnal, baráttal vagy közeli ismerőssel találkozunk, akkor „Jó napot!”, „Jó estét!” köszönünk, és feltétlen odatesszük: Hölgyem/Uram
  • Nem szükséges kimondanunk a nevét köszönéskor annak, akivel találkozunk, de egy rangos személy vagy tiszt kimondhatja nevét beosztottjának, ami bók, dicséret jele a részükről
  • Kerüljük a helló, csá, ágyő változatokat hivatalos közegben
  • Kézfogást legtöbbször akkor eszközölünk, ha pár szót fogunk váltani azzal, akivel találkoztunk. A kézfogás ősi, mély szimbolikájú gesztus. Kezet szorítani valakivel a mély tisztelet jele.
  • Kezet fogni jobb kézzel szokás – ez onnan ered, hogy a fegyvert jobb kézben tartják, és ha ezzel a kézzel fogunk kezet, akkor ez a békekötés szándékát jelzi. Egyes közösségek, például a felderítők bal kézzel fognak kezet.
  • Aki először nyújt kezet: a nő, az idősebb vagy a felettes. Mégis, ha ennek ismeretének hiányában a fiatalabb nyújt kezet először, ezt visszautasítani szégyen.
  • A leggondterheltebb államfők sem jogosultak visszautasítani a bosszantó kérelmezők kézfogását. Egy kéznyújtást visszautasítani kivételesen súlyos modortalanság.
  • Kézfogáshoz felállunk. A nőknek csak akkor kell felállni, ha idősebbel fognak kezet, vagy ha különös tiszteletet szeretnének tanúsítani az illető felé.
  • A kézfogás sokat elárul rólunk. Kezünk ne lötyögjön élettelenül, de ne is zúzza össze a másik kezét.
  • Nem illik lefele tartva kezet fogni, ez nem elegáns és „lekezelő”.
  • A kézszorítás a köszönésen kívül mást is jelenthet: egy üzleti ügyben való megállapodást, részvétnyilvánítást, gratulációt, kérést, köszönetet vagy bocsánatot.

Szerző: Bouvet

forrás: filantropikum.hu, Egyed Zsuzsanna, pikanteri.hu fotó: filantropikum.hu