Szikora Robi nem kisnyugdíjas, beszélt arról, milyen színvonalon él

Döbbenetes, amit a pénzről mondott.

Szikora Robi 50 évvel ezelőtt állt először színpadra, illetve 35 évvel ezelőtt született meg az R-GO és vele együtt a csikidam stílus, életérzés. Az énekes hatalmas bulival ünnepli a jubileumát. Az énekes már nyugdíjas, 65 éves lesz a koncert előtt két nappal, de nem panaszkodik, mint sok pályatársa.

– A drukk azért bennem van a nagykoncert előtt. Azt szoktam mondani, ha ez nem lenne meg, akkor gyorsan abba is kell hagyni ezt a szakmát. Nyugdíjba mentem, a pénzemet már megszereztem, akkor már nem kellene ezt tovább csinálni, ha már nekem sem lenne élvezetes. Nekem a zenélés nem foglalkozás. Isten meghívott erre. Azt mondta: Fiam, szórakoztató kisiparos legyél! Máig az érzem a színpadon, hogy a vércukorszintem megemelkedik, és ilyenkor repülök egy kicsit.

– Pályatársai gyakran panaszkodnak, hogy kis nyugdíjukból nem tudnak megélni. Öntől sosem hallottunk ilyesmit.

– Azért ezzel a szakmával nagyon jól lehet pénzt keresni, de ahhoz nagyon jónak kell lenni, a közepes szintű zenész már nem keres olyan jól.  Én nem tagadom, jól élek, és mindig jól bántam a pénzemmel. A ferences rendben azt mondják, a pénz az ördög ganaja. Nagyon meg tudja az embert kísérteni, de tudni kell használni.

– Tele a naptára, sőt, külföldön is gyakran fellép. Hogy bírja ezt energiával?

– Én mindennap megyek templomba szentmisére. Amikor átlépek a szakrális világba, teljesen feltöltődöm. Nekem ez tökéletes kikapcsolódás. Ami még teljesen kitisztítja az agyamat, az a tenisz vagy bármilyen más sport. Akkor csak azon gondolkodom, merre megy labda, és hogy győzni kell, de ez hasonlít a koncerthez, mert ott is győzni kell.

– A koncert előtt két nappal lesz a 65. születésnapja. Tulajdonít ennek jelentőséget?

– Nem, de nem is szeretem a születésnapjaimat igazán megünnepelni sem. Összegezni szoktam azért év végén, mert leltározni kell, azt a közértben is szokás.  Összeszámolom, hány koncertem volt, hányan nézték meg. Ezek a statisztikák kellenek, hogy lássa az ember, hol tart. Én ezt minden évben leírom magamnak, jó dolog visszanézni. Sok mindent papírra vetek. Nekem Szepes Mária azt mondta, mindig írjam le az álmaimat. Akár éjszaka kellős közepén is képes vagyok erre, de amikor felébredek reggel, az az első. Ezek mind jelek, sok mindent elárulnak.