A 61 éves palackkertet 4 évtizede nem öntözték, de még mindig erős!

Azok számára, akiket nem áldott meg a sors zöld hüvelykujjal, a gondolat, hogy egy növényt több mint 60 évig életben tartanak, megdöbbentő.

Az angliai Surreyben élő David Latimer ragaszkodik ahhoz, hogy neki sincs zöld hüvelykujja. Ehelyett neki van a legkevesebb karbantartást igénylő szobanövénye: egy üvegkert, amelyet egyetlen magból indított 1960-ban!

1960 húsvétvasárnapján a ma már 80 éves, nyugdíjas villamosmérnök David puszta kíváncsiságból kezdte el a palackos kertet. Abban az időben rengeteg üvegpalack volt a piacon, mert a vegyipar nemrég állt át a műanyag palackokra. David felkapott egy 10 gallonos üvegpalackot, amely egykor kénsavat tartalmazott, beletöltött egy kis komposztot, és egy drótdarab segítségével egyetlen pókbangó palántát helyezett a talajba.

„A palackos kertek egyfajta őrületnek számítottak, és látni akartam, mi történik, ha az ember ezt kipróbálja” – mondta a Daily Mailnek.

Ezért lezárta a nyílást, és a tartályt egy napos ablak mellé állította, hogy az üvegen keresztül szűrt fény jusson be. A palackkert gyorsan kialakította saját ökoszisztémáját, a fényt felhasználva fotoszintézisre és a tápanyagok újrahasznosítására.

Bár a nagy üvegkert lenyűgözően néz ki, David azt mondta: „Ez az alacsony fenntartási igény definíciója”. Valójában 1972 óta még csak nem is öntözte!

„Két méterre van az ablaktól, így egy kis napfényt kap” – magyarázta. „A fény felé nő, ezért gyakran megfordítjuk, hogy egyenletesen nőjön.”

Az üveg belsejében a növény a napfényt energiává alakítja, így táplálja magát. Ez a fotoszintézis oxigént is termel, és nedvességet ad a levegőhöz, amely aztán „lezúdul” a növényre. Ami a rothadó leveleket illeti, azok maguktól lehullanak, és szén-dioxidot termelnek a tápanyagokért, amelyek aztán a gyökérrendszeren keresztül felszívódnak.

Attól az egy „kis italtól” eltekintve, amit 1972-ben adott neki, David évtizedek óta nem nyitotta ki az üveget, és nem mozdította el a lépcsőház alatti helyéről.

David azt tervezi, hogy halála után a gyermekeire hagyja az üvegkertet. Ha ők nem akarják, a lenyűgöző mini-ökoszisztéma a Királyi Kertészeti Társasághoz kerül. Ami a kísérleteket illeti, azt mondanánk, hogy ez a kísérlet lenyűgözően sikeres!

Oszd meg ezt a történetet, hogy még több leendő palackkertészt bátoríts arra, hogy kipróbáljon valami újat.