Elhunyt a Nemzet színésze, Benedek Miklós
A színész, rendező élete végéig színpadon állt. 77 éves volt.
Méltósággal viselt betegség után, életének 78. évében kedden reggel elhunyt Benedek Miklós, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, színházi rendező, érdemes és kiváló művész. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja élete végéig színpadon állt.
Benedek Tibor konferanszié, kabarészínész fia a vasárnap délutánokat a Vidám Színpadon töltötte, a kulisszák mögül nézte az előadásokat. Anyja, aki a Kulturális Kapcsolatok Intézeténél dolgozott, a nyelveket preferálta, „kicsit tanított engem franciául”, és a Radnóti Miklós Gimnázium orosz tagozatára íratta be. Másodikos volt, amikor apja öngyilkos lett.
Valcz Péterrel és Dévényi Tiborral 1965-ben megnyerték a Ki mit tud? paródia kategóriáját. Már az érettségi előtt felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol Szinetár Miklós osztályába került. 1969-es diplomaszerzése után rögtön szerződtette Both Béla, a Nemzeti Színház igazgatója.
Több mint egy évtized után alapító tagja lett a Katona József Színháznak. Első rendezése, a nagy sikerű Galócza is oda köthető. Benedek a HVG-nek tavaly novemberben adott interjút, melyben beszélt a Katona József Színháznál eltöltött éveiről is. Úgy fogalmazott: a kezdeti lelkesedés után „kissé kiszerelmesedett” a Katona színházi miliőjéből, „kezdett kopni a társulat fénye”. „Egyrészt jöttek a fiatalok, másrészt odaszerződött Haumann Péter; Mácsai Pált és Jordán Tamást meghívták vendégnek. Nem kívántam az ő szerepeikben tetszelegni” – indokolta.
Szellemi atyja a négyszázas sikerszériát megélt, világjáró Budapest Orfeum-produkciónak Császár Angelával és Szacsvay Lászlóval közösen. 2002-ben A vihar Prosperójának szerepére ment az új Nemzetibe, Schwajda György hívására majd Alföldi elbocsátotta. 1992 és 2007 között az SZFE oktatója volt. A HVG-nek tavaly adott interjújában azt mondta, a felhőtlen szabadság élménye oda kötötte.
Az SZFE elfoglalásáról azt nyilatkozta, hogy valaha barátságban állt azokkal az emberekkel, akik most az intézményt vezetik és ott tanítanak. „Így már nem lehetünk barátok” – fogalmazott. Zavarta és dühítette az a „rengeteg szemétség és butaság, amit terjesztenek. A növendékek meg egyedül vannak, mesterek nélkül”.
A kilencvenes években a Magyar Színészkamara ügyvivője volt. Szabadúszó művészként az ország szinte minden színházában játszott vagy rendezett.
Rendezőként több Heltai- és Molnár-darabot, számos komédiát, zenés játékot vitt színre, valamint számtalan tévé- és játékfilmben is játszott.
1981-ben Jászai Mari-díjjal, 1989-ben érdemes művész címmel jutalmazták. 1998-ban vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést, 2012-ben kiváló művész címmel ismerték el. 2016-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. 2020 óta a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Benedek Miklóst 2022 decemberében, majd tavaly márciusban is kórházban ápolták. Arról beszélt tavasszal, hogy egy nagyobb szív- és tüdővizsgálaton esett át, vízhajtót szedett, sokat fogyott, ám állapotáról többet akkor nem árult el.
Kórházi kezelései előtt egy éven át lehetett látni a Hárman a padon című darabban Egri Márta és Gálvölgyi János mellett, amelyet online mutattak be először. A színész egy hosszabb kihagyás után vállalt újra szerepet, miután idősebbik fia, az olimpiai bajnok vízilabdázó, Tibor elvesztésének fájdalma és a Covid-járvány miatt már a pályafutása befejezésén gondolkodott. A kórházi kezelései azonban közbeszóltak, végül tavaly októberben, telt ház előtt tért vissza ismét a színpadra, a 6Színben vastapssal fogadták a nézők.
Fiáról, a 2020-ban meghalt, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó Benedek Tiborról ritkán és keveset beszélt a halála óta. „Több vagyok, mint az apám, és kevesebb, mint a fiam” – állította, utalva arra, amit a HVG-interjúban is megfogalmazott: „Tibor fiam fantasztikus ember volt. Mindannyiunk felett állt szakmai tudásban, emberileg egyaránt.”
Benedek Miklós a halála előtt életrajzi könyvön dolgozott. „Régi barátommal, Vajda Kati íróval beszélgettünk, idestova egy évig dolgoztunk rajta. Mesélek mindenről, ami eszembe jutott, szülőkről, színházakról, szakmáról, szabadúszásról, Tiborról. Hogy tegnap mi történt, arra nem emlékszem, de a negyven évvel ezelőtt történtekre pontosan. Most az érdekel a legjobban, hogy legyőzzem a légzési betegségemet” – mondta tavaly.
