16 tény az állatokról, amiről még a zoológusok sem tudnak

Noha úgy tűnik, hogy sokat tudunk az állatokról, ez valójában nem igaz. Fogalmunk sem volt például, hogy egy zsiráf sziszeghet, vagy hogy egy jaguár képes egy teknős páncélján keresztül harapni. A varjak és a galambok emlékeznek olyan emberekre, akik valamilyen módon megsértették őket. És amint azt egy kísérlet megmutatta, nem a ruháik, hanem az arcuk alapján emlékeznek egy emberre.

Gyakran teszünk közzé furcsa tényeket az állatvilágról, és itt az ideje, hogy ma valami újat tudjunk meg róluk.

A varjak és a galambok emlékeznek az emberek arcára.

A galambok, a varjak és a hollók felismerik az embereket és emlékeznek arcukra. Ezek a madarak neheztelést és haragot mutathatnak azokkal az emberekkel szemben is, akik agresszívak voltak velük.

A tehenek veszélyesebbek, mint a cápák.

A tehenek évente több embert ölnek meg, mint a cápák. Az Amerikai Járványügyi Hatóság (CDC) „WONDER” adatbázisa és a Nemzetközi Cápatámadási Adatbank szerint 2001 és 2013 között a tehenek az Egyesült Államokban 60 embert öltek meg, míg a cápák évente csak egy embert öltek meg. Valószínűleg jobban kell félnünk a tehenektől, mint a cápáktól!

A jaguárok képesek átharapni egy teknős páncélján.

A jaguárok a 3. helyen állnak az emlősök körében, ha a harapási erejükről van szó (az oroszlánok és a tigrisek foglalják el az 1. és a 2. helyet). Fogaik olyan hosszúak és állkapcsuk olyan erős, hogy egy teknős páncélján vagy egy tehén koponyáján is keresztül tudnak harapni.

A mexikói axolotl az agyát is képes megújítani.

Az axolotl olyan szalamandra fajta, amely híres arról a képességéről, hogy testének szinte bármely részét vissza tudja növeszteni, kezdve a lábaitól és farkától, a szívének és az agyának egy részéig. És testrészeik regenerálódása nem a legmeglepőbb dolog velük kapcsolatban.

A testükben levő összes szerv, beleértve a szemüket is, átültethető egyik axolotlból a másikba anélkül, hogy a befogadó immunrendszere kilökné azt. 1968-ban a kutatók kimutatták, hogy akár a fejet is átültethetik egyik axolotlból a másikba, és jól fog működni.

A bogarak a Tejút alapján tájékozódnak.

Az Afrikában élő bogarak a földön sétálva az ég felé néznek, és a Tejút alapján tájékozódnak. Időnként mérföldekre távoznak a lyukaktól, de mindig hazatérnek. Érdekes, hogy egy zárt helyiségben kaotikus módon, néha körökben mozognak.

Az elefántok felismerik magukat a tükörben.

Az elefántok felismerik magukat egy tükörben. Ez azt jelentheti, hogy bizonyos szintű öntudatuk van, amit néhány majomnál és delfinnél is kimutattak.

Egy közönséges ragasztószalag (cellux) képes zárva tartani egy aligátor száját.

Az aligátor állkapocsizma olyan erős, hogy egy gyors teherautó erejével lehet bezárni. Az állkapcsuk nagyon nagy nyomóereje ellenére a szájnyitásért felelős izmok annyira gyengék, hogy az aligátorok szája csak a kezed, egy ragasztószalag, vagy akár egy gumiszalag segítségével zárva tartható.

A teheneknek lehetnek legjobb barátaik.

A tehenek baráti kapcsolatokat alakíthatnak ki az állomány más teheneivel. És kevesebb stresszt tapasztalnak, amikor a barátaikkal töltenek időt. De ha elválasztják egymástól és különféle csoportokba sorolják őket, a tehenek nagyfokú stresszt szenvedhetnek. Egy idő után elveszítik baráti kapcsolataikat, és még az újraegyesítést követően sem képesek helyreállítani őket.

Ha egy macskára nézel, akkor gyakrabban kell pislognod.

Amikor pislogsz, megmutatod a macskának, hogy nem vagy veszélyes, és hogy a macska megbízhat benned. Még jobb, ha lassan pislogsz. Ily módon kimutatod a szeretetedet a macskának. A macskák azért érzékelik így a pislogást, mert az ő világukban, ha becsukod a szemedet egy másik ragadozó jelenlétében, az a legmagasabb szintű bizalom jele.

Néhány pók a forró homokon főzi meg az ételt.

A Seothyra nemzetségbe tartozó pókok a Namíb-sivatagban és Dél-Afrika más részein élnek, és a homokban bujkáló hangyákra vadásznak. Amikor érzékelik azokat a rezgéseket, amelyek a potenciális „étel” mozgásából származhatnak, a pókok a lábukkal megragadják a hangyát és beleteszik a forró homokba. Aztán csak arra várnak, hogy élve megfőjön.

A zsiráfok infraszonikus kommunikációt használnak.

Tudtad, hogy a zsiráfok tudnak bégetni, nyávogni, köhögni, bőgni, bömbölni, horkantani, fütyülni, morogni és horkolni? De a legérdekesebb dolog az, hogy nagyon társasági állatok. És infrahang segítségével „beszélnek” egymással, amelyet az emberi fül nem hall.

A kutatóknak sikerült néhány hangot dekódolni. Például, amikor egy hím köhög, azzal a vonzalmát mutatja ki egy nőstény iránt. És ha nyögnek vagy morognak, azzal azt mutatják, hogy ellentmondásban vannak más hímekkel. Ha egy nőstény sziszeg, akkor egy fiatal zsiráfot szid vagy tanít.

Miért könnyítenek a madarak magukon, ahol csak akarnak?

A madaraknak nincsenek záróizmaik. Nos, pontosabban, vannak izmok a kloákájuk körül, ám ezek szinte fejletlenek. Tehát a madarak nem tudják kontrollálni a bélmozgást. Ürülékük akkor hagyja el a testüket, miután egy bizonyos mennyiség felhalmozódott.

Az okapikat a 20. századig mitikus állatoknak tekintették.

Az okapi, amelyet gyakran félig zebra-félig zsiráfnak neveznek, a vadonban visszahúzódó életmódot folytat. Ezeket az állatokat a nyugati világ a 20. század elejéig nem ismerte, és mitikus lényeknek tekintették őket, mint az egyszarvúakat vagy a sárkányokat.

Az aranyhalat nem szabad kis akváriumban tartani.

Az aranyhalakat gyakran olyan kis akváriumokban tartják, amelyek térfogata kevesebb, mint 4 liter. Bár ezek a kis lények meglehetősen szívósak, olyan akváriumra van szükségük, amely legalább 20 liter vizet tud befogadni a kényelmes élet érdekében. A helyzet az, hogy ezek a halak hatalmas mennyiségű hulladékot termelnek, tehát nagyon erős szűrőrendszerre van szükségük az akváriumukban. És ami a legfontosabb: egy aranyhal kb. 25-30 cm hosszúra is megnőhet, és akár 20 éven át is élhet. Nagyon kevés ember gyanítja ezt, mivel ezek a törékeny lények gyakran fiatal korban elpusztulnak. És az egész azért van, mert rossz akváriumban vannak.

A medve gyorsabban tud futni, mint egy ló.

Ez lehetetlennek tűnik, de a medvék valóban képesek lehagyni egy versenylovat. Bár csak rövid távolságon képesek ezt megtenni, mert a medvéknek nagyon kevés kitartásuk van.

A vidrák fogják egymás mancsát alvás közben.

Amikor a vidrák a hátukon alszanak, miközben a víz tetején lebegnek, fogják egymás mancsát, így alvás közben nem válnak szét egymástól. Olyan aranyos, igaz?

Tudsz valami más, az állatokról alig ismert tényről?