10 dolog, ami kapcsolatban áll egymással, de nem tudtunk róla

Szinte hihetetlen, de a legtöbb körülöttünk lévő tárgynak van egy, a feltalálásához kapcsolódó története. Persze a nagy részükről fogalmunk sincs, hogy ki volt az, akinek legelőször pattant ki az ötlet a fejéből, vagy, hogy mi inspirálta.

Nem ez a helyzet azonban az alábbiakkal, ahol egy-egy, elsőre egymástól nagyon távolinak tűnő dologról áruljuk el, hogy mi közük van egymáshoz.

1. A festmények és az nukleáris eszközök

A nukleáris eszközök bevetése után a világunk új izotópokkal “gazdagodott”, nevezetesen Stroncium-90-nel és Cézium-137-tel. Ezért minden olyan olajfestményen, amit 1945 után festettek, kimutathatók ezek az izotópok. Ez pedig igencsak megnehezíti a hamisítók dolgát.

2. Harisnyák és a gyorskorcsolya

A gyorskorcsolyázás megreformálása Viktor Kosichkin nevéhez fűződik. A svájci Davos-ban tartott világbajnokságon történt, hogy hirtelen nagyon hideg idő köszöntött be. A szovjet versenyzőnek pedig az az ötlete támadt, hogy német hölgyektől kér valami ruhát, amit fel tud venni a versenyre. Ők harisnyát adtak neki. Annyira hatásos volt, hogy másodikként ért célba. Ezek után még több harisnyát vásárolt, amikkel edzéseken kísérletezett. A következő olimpián pedig már egy arany- és egy ezüstérmet szerzett. Ezek után pedig az összes további versenyzőnek is ilyen ruhája lett.

3. A Captcha és a régi könyvek

Biztos, hogy minden netező találkozott már Captcha-val, ami egy adott oldalt hivatott megvédeni a spamtől. Azt viszont kevesen tudják, hogy ezek a szövegek régi könyvekből és újságokból vannak, amiket a beszkennelés, illetve a digitalizálás során a számítógép nem ismer fel automatikusan. Ezzel a Captcha-val összekötik a kellemest a hasznossal, így a weboldalra sem tudnak a programok (botok) spamelni, illetve a digitalizálásban is segíthetünk. Egyébként naponta körülbelül 200 millió ilyen szót sikerül megfejteni, ennek köszönhetően.

4. Patkányok, aknák és a tbc

Az óriás hörcsögpatkányok Tanzánia egyik legértékesebb munkásai. A magas intelligenciájuknak és a kiemelkedően jó szaglásuknak köszönhetően be lehet tanítani őket arra, hogy megtalálják az aknákat. Mi több, már jó néhány országba is vittek belőlük, köztük Kambodzsába is.

Továbbá, annyira jó a szaglásuk, hogy képesek diagnosztizálni a tbc-t is, már a kezdeti stádiumban.

5. A galambok és a rák

Egyesült államokbeli tudósoknak sikerült betanítaniuk galambokat arra, hogy felismerjék a rosszindulatú sejteket a szövettan során. Ezt két különleges tulajdonságuk miatt voltak képesek elérni az állatnál: a fejlett színfelismerésük, illetve amiatt, hogy a galambok agya nem képes “kiegészíteni” a látott képet, sarkítva fogalmazva: nincs képzelőerejük.

A betanítás során a tudósok mindig jutalomfalatot adtak az állatnak, ha eltalálta a helyes választ. A folyamat legvégére elérték a 99%-os pontosságot is.

6. A vikingek és a hirdetés

Erik Torvaldsson, vagy más néven: Vörös Erik, Grönland felfedezője egy mindmáig, a marketingben használatos trükköt alkalmazott: nagyon jó nevet adott a szigetnek, ugyanis lefordítva zöld területet jelent (Greenland). A dolog működött, egy éven belül jó néhány tucat hajó érkezett oda Erik után.

7. Az olimpiai és a művészet

Szintén kevesen tudják, hogy az 1912-es stockholmi olimpián nem csak sporttal kapcsolatos versenyek voltak, hanem prózai, verses darabokkal, szobrokkal, festményekkel, illetve zenei művekkel is versenyeztek egymással az alkotók. Az 1948-as londoni játékokig pedig mind a 7 olimpia műsorához kapcsolódtak művészeti díjazások, bár ezeket a díjakat, illetve programokat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem ismeri el a hivatalos programok között.

8. A nyomtatók és az ujjlenyomatok

A legtöbb lézernyomtatónak egyedi “ujjlenyomata” van, amikkel be lehet azt azonosítani. Ezek apró, sárga pontok, amik a hatóságok számára értékes adatokkal szolgálhatnak a nyomozás során. A kódolt információ sokáig titkos volt, ám szakembereknek végül sikerült megfejteniük: a nyomtató sorozatszámát, illetve a nyomtatás időpontját rejti magában.

9. A Nap és a tüsszentés

A tudósok szerint minden ötödik ember tüsszent, ha erős napfény éri. A pontos okát még nem sikerült kideríteni, de könnyen lehet, hogy genetikai oka van, bár a Zürichi Egyetem kutatói szerint az a legvalószínűbb, hogy ezen emberek esetében a látóideg, illetve az orr nyálkahártyájának idegei túl közel vannak egymáshoz, amiatt pedig a fényre nem csak a látóideg, hanem a nyálkahártya is reagál, ennek eredménye pedig a tüsszentés lesz.

10. A kutyák és a tépőzár

A tépőzár feltalálása a svájci George de Mestral nevéhez fűződik. A történet szerint 1941-ben, amikor is egy vadászatról tért haza a kutyájával, észrevette, hogy a nadrágjába, illetve az állat szőrébe bojtorján akadt, amiket csak nagyon nehezen tudott eltávolítani. Ekkor jött az ötlete, hogy ez a ruhaiparban is kamatoztatható lenne. Közel egy évtizedes kísérletezés után végül sikerült megalkotnia és szabadalmaztatnia a tépőzárat.