3 lecke a szerelemről, amit valószínűleg te is későn fogsz megérteni

Három tanítás a szerelemről, amelyeket előfordul, hogy csak későn értünk meg!

Földi létünk alatt gyakran kapunk „leckéket” az élettől. Néhányat belőlük már elsőre „megtanulunk”. De a szerelemben gyakran viseljük azt a bizonyos rózsaszín szemüveget, és sokszor későn értjük az itt kapott „leckék” tanulságát. De a legfontosabb az, hogy újra és újra találkozhatunk a szerelemmel, és ekkor alkalmazhatjuk a régebb elsajátított leckéket.

Az alábbiakban három tanításra hívjuk fel a figyelmet, amelyet mindig jó, ha szem előtt tartunk!

1. Minden ember a maga módján szeret és a tőle telhető legjobb módon kínálja fel szeretetét!

Mindannyian másképp értjük a szerelmet, másképp látjuk a kapcsolatokat – mert mindannyian mások vagyunk, sőt egyediek. Ennél fogva személyes módon fejezzük ki érzéseinket is. A szerelem nevezhető talán az emberi lélek tükrének is. Meg kell tanulnunk a szeretetet olyannak elfogadni, amilyen, ahogyan fel ajánlják azt számunkra. Becsüljük meg, ápoljuk és legyünk hálásak érte.

2. A feltétel nélküli szeretetet nemcsak felajánlani kell tudnunk, hanem önmagunkon is meg kell tapasztalnunk.

Feltétel nélküli szeretetről akkor beszélhetünk, ha a szülők és a gyerekek kapcsolatára hivatkozunk. A gyerekek feltétel nélkül szeretik a szülőket, mert nem ismernek másokat.

Tudjuk, hogyan kell szeretni bizonyos körülmények között, tudjuk, hogyan kell kritizálni, hogyan kell ítélkezni, tudjuk, hogyan kell elítélni. De ha végre felhagyunk ezekkel a dolgokkal, akkor képesek leszünk az igazi szeretetet érezni.

Mindehhez meg kell tanulnunk elsősorban önmagunkat szeretni, elfogadni önmagunkat olyannak, amilyenek vagyunk, bármilyen formában, és ugyanígy tenni a körülöttünk lévőkkel is.

3. Nem kényszeríthetünk senkit arra, hogy szeressen bennünket.

Csak annyit tehetünk, hogy olyanok legyünk, akiket szeretni lehet. Minden más a partnertől függ. Bármennyire is kényszerítjük magunkat arra, hogy szeressünk és törődjünk valakivel, ettől ő még nem fog szeretni minket. Csak ne féljünk, és ne hitessük el önmagunkkal, hogy valami nincs rendben velünk. Ugyanis sok esetben önmagunk legjobb változata, arra buzdíthat valakit, hogy szeressen bennünket. És nem kell valakit csak azért szeretnünk, mert az szeret minket. Ennek őszinte, és tudatos választásnak kell lennie.

Mi a véleményed?