Testünknek pihenésre, elménknek csendre, szívünknek pedig boldogságra van szüksége!

Mai rohanó világunkban, minden egyre zsúfoltabbá, és gyorsabbá válik körülöttünk. Mintha nem lenne más választásunk, csak a pörgés, és az álmaink és vágyaink szüntelen kergetése. Még amikor a jól megérdemelt pihenésünket töltjük, akkor sem vagyunk képesek kikapcsolni teljes mértékben.

De vajon tényleg ennyire elfoglaltak lennénk, vagy csak az elménk játszik velünk? Mindenekelőtt, tudatosítani kell önmagunk számára, hogy testünknek pihenésre, elménknek nyugalomra, és szívünknek boldogságra van szüksége a tökéletes harmónia érdekében.

És akkor vegyük sorra! A rendszeres pihenésre nem engedményként kell tekintenünk, melyet önmagunk számára adunk meg, hanem egy életbe vágóan fontos dologként, melyre szükségünk van saját jóllétünk érdekében.

Ne érezzük rosszul magunkat azért, ha testünk számára pihenést biztosítunk olykor, és ez idő alatt a munkánk is szünetel. Mert a kellő mennyiségű pihenés elmulasztását szervezetünk hosszú távon megbosszulja, és ekkor következnek be rendszerint a betegségek, mely révén sokat veszítünk úgy mi magunk, mint a munkaadónk.

Testünk mellett az elménknek is szüksége van a csendre és a pihenésre. Mert a környező világunkat, csakis az elménk révén fedezhetjük fel. Ha az elménk azonban nyugtalan, akkor mi magunk, és a körülöttünk lévő világ is azzá válik. Ezért igyekezzünk néha kiszakadni a mindennapok pörgéséből, ha tehetjük, menjünk ki a természetbe, vagy egy bögre tea mellett, félretéve telefonunkat, élvezzük a csendet, a nyugalmat, elmélyedve saját gondolatainkban. Igyekezzünk, hogy ezek a pillanatok a mindennapjaink részévé váljanak, hogy általa megszabadulhassunk a bennünk felhalmozódott stressztől.

És végül, de nem utolsó sorban, a szívünknek a boldogságra van szüksége. A Columbiai Egészségügyi Központ kutatója, Karina W. Davidson, egy tanulmányt végzett, 1739 egészséges önkéntesnek, 10 éven át történő megfigyelésével.

A következtetés azt mutatta, hogy a negatív érzelmekkel teli önkéntesek, sokkal nagyobb veszélynek voltak kitéve, ami a szívproblémákat illeti, mint azok, akik boldogak és elégedettek voltak az életükkel.

Ez nem azt jelenti, hogy a boldogság megvéd bennünket a szívbetegségektől, de kétségtelenül csökkenti az esélyét a megbetegedésnek. Mert ahogyan a negatív érzelmek, a depresszió, a harag mind a szívinfarktus „melegágyát” képezik, úgy a boldogság, és a nyugalom mindezek ellen védelmet nyújthat szívünk számára.

Ezért igyekezzünk megfogadni e három jó tanácsot, hogy általuk életünk boldog, kiegyensúlyozott és harmonikus lehessen.