Így hat a hideg idő 60 felett az egészségre

A hideg időnek számos hatása van egészségünkre. Például, az anyagcserének serényebben kell működnie, hogy melegen tartson, ez még jól is jöhet, ha fogyni szeretnénk. Ugyanakkor nagy hátrány, hogy az immunrendszer szenved, elsősorban a lelassult vérkeringés és az orr csökkent védekezőképessége miatt – ez az első védvonala szervezetünknek a kórokozókkal szemben. A baktériumok és vírusok a hideg időben tovább életben maradnak, a lakás száraz levegője pedig tovább szárítja az orrnyálkahártyát, így azon keresztül a kórokozók könnyebben tudnak bejutni a szervezetbe. Napfény nincs, az immunrendszer számára nélkülözhetetlen D-vitaminból is hiányt szenvedünk. Mindennek eredménye az, hogy a hidegebb hónapokban a megfázás és az influenza négyszer gyakrabban fordul elő, mint az év többi részében.

Rosszabbodnak az ízületi panaszok

A hideg idő súlyosbítja a fájdalmat az ízületeseknél, bár ennek okát pontosan még nem ismerjük. Egy kísérletben az ízületi gyulladásban szenvedők 92%-a állította, hogy hideg időben felerősödnek a fájdalmai és mikor összevetették az időjárás rosszabbra fordulása és a fellépő fájdalom közötti kapcsolatot, valóban fény derült rá, hogy az alacsony hőmérséklet bizony több fájdalommal jár. Az ízületi fájdalmakat természetes úton is enyhíthetjük, pl. kurkuma vagy gyömbér segítségével.

Az influenza a telet kedveli

Az influenzát okozó vírusok minden évben mutálódnak és különösen szaporák télen, amikor akár 24 órán át is képesek életben maradni a testen kívül. Ez azt jelenti, hogy ha egy fertőzött beteg megfog egy kilincset, az utána következő egy napban azon keresztül még meg tud fertőzni másokat. A vakcina igénylése jó megoldás, főleg idősebb korban. Ám kutatók szerint a szelén hiánya is szerepet játszhat abban, ha valaki fogékonyabb a fertőzésre. Kimutatták, hogy szelénhiányos szervezetben a vírusok könnyebben mutálódnak és ez adhat magyarázatot arra is, hogy miért Ázsiából érkezik a legtöbb súlyos betegséget okozó influenza vírus, ahol a leggyakoribb a szelén hiány.

A szívrohamok száma télen tetőzik

A nyugati világ legveszedelmesebb egészségi problémája a szívroham, ami a legtöbb ember haláláért felelős. Előfordulása a hideg téli hónapokban a leggyakoribb, amikor megnő az artériás görcsök veszélye. A szokatlanul intenzív fizikai megerőltetés, mint pl. a hólapátolás is kiválthatja ezt. Ez még egy ok arra, hogy maradjunk a melegben és rendszeresen végezzünk testmozgást, kövessünk szívbarát, egészséges életmódot.

Kihűlés veszélye

Az egészséges testhőmérséklet 36,5-37,5 Celsius fok között mozog. Hipotermiáról akkor beszélünk, mikor a testhőmérséklet 35 fok alá csökken. A kihűlést csendes gyilkosnak is nevezik, hiszen a legtöbben észre sem veszik, hogy fenyegeti őket. Főként idős emberekre nézve jelent veszélyt, akik érzékenyebbek a külső hőmérsékletre, ugyanakkor nehezebben veszik észre, hogy fáznak. A hőmérsékletnek nem kell mínuszba mennie ahhoz, hogy a kihűlés megtörténjen. A 65 éven felüliek egy tizede képtelen szabályozni a testhőmérsékletét, ezért náluk akár magasabb hőmérsékleten is előfordulhat a kihűlés.

A D-vitamin növeli a védettséget a légúti megbetegedésekkel szemben

Sok száz évvel ezelőtt a légúti megbetegedéseket csukamájolajjal és napfénnyel kezelték, melyek mind fokozzák a D-vitamin mennyiségét. Ez a védőhatás pedig fontosabb, mint gondolnánk. Vizsgálatok szerint a D-vitamin szedése még azoknál is rövid idő alatt növeli a védettséget a kórokozókkal szemben, akik eredetileg D-vitamin hiánnyal küzdenek.

A D-vitamin nemcsak influenza ellen hatékony, de vizsgálatok igazolják, hogy az asztmásokon is képes segíteni. Egy kísérletben kimutatták, hogy azoknál az asztmásoknál, akik D-vitamint szedtek a téli hónapokban, a betegség jóval enyhébb tüneteket produkált.