A repülni nem tudó galamb találkozott a járni nem tudó kiskutyával, és a legjobb barátok lettek
A legjobb barátok nem mindig néznek ki vagy viselkednek egyformán. Éppen ellenkezőleg, akkor alkothatják a legjobb csapatot, ha teljesen különbözőek. A következő páros pedig éppen ilyen. A galamb és a kiskutya példáján láthatod, hogy a barátság nem ismer határokat.
A galamb, aki nem tud repülni
2018-ban egy galambot hoztak a Rochesterben lévő The Mia Foundation nevű állatmentő alapítványhoz. Egy parkolóban találtak rá, akkor már harmadik napja a járdán ült mozdulatlanul.
Megmentői rájöttek, hogy nem tud repülni, és el akarták altatni, de Sue Rogers, az alapítvány alapítója úgy döntött, majd ő gondoskodik róla.
Egy ideig egy cső segítségével etette Hermant, és mindennap kivitte, hogy hamarabb felépüljön. Rövidesen visszanyerte erejét, de sajnos repülni már sosem fog. Így lett Herman a The Mia Foundation állandó lakója.
Innentől kezdve aktív résztvevője lett az alapítvány mindennapjainak. Így amikor 2020 januárjában egy 4 hetes csivava kölyök érkezett hozzájuk, Herman volt az első, aki bemutatkozott neki.
A kutya, aki nem tud járni
Lundy, a kiskutya egy tenyésztőtől került az alapítványhoz, aki észrevette, hogy a kutyusnak gondjai vannak a járással. Amikor a hátsó lábait már egyáltalán nem tudta használni, a tenyésztő felhívta Rogerst, és megkérdezte, hogy be tudná-e fogadni.
Amikor a 170 grammos kiskutya megérkezett, annyira apró volt, hogy elfért egy póló zsebében is. Az állatorvosok nem tudták biztosan megállapítani, hogy mi lehet a baja. Arra tippeltek, hogy valószínűleg vízfejűségben szenved, ami általában a kistestű kutyákat érinti és agykárosodást okozhat.
Szerelem első látásra
Az egyik szokásos sétája után Hermannal, Rogers egy kutyaágyra tette a galambot, majd elkezdett a kiskutyával foglalkozni. Majd beletette Lundyt ugyanabba az ágyba, ahol a galamb volt, így a két állat találkozhatott egymással.
Rogers először nem volt benne biztos, hogy jól fognak reagálni egymásra, ezért rajtuk tartotta a szemét. De kiderült, hogy nem volt miért aggódnia. Legnagyobb meglepetésére Herman és Lundy szinte az első pillanatban összebújtak. Annyira aranyosak voltak, hogy Rogers rögtön elővette a telefonját és le is fotózta őket. A képeket később a Facebookon osztotta meg.
Lundy és Herman ma már elválaszthatatlanok, sokszor bújnak egymáshoz.
A barátságuk jövője
Rogers szerint a kiskutya mozgásproblémája a gerincvelő károsodásával függhet össze, de ebben egyelőre nem biztos. Miután többet megtud a dologról, megkezdődhet Lundy terápiája. Valószínűleg kerekesszéket fog kapni, majd keresnek neki egy örökbefogadó családot.
Herman pedig feltehetően örökre Rogersnél fog maradni, hacsak valaki nem dönt úgy, hogy legjobb barátjával együtt őt is magához veszi.