“Az egyik gyereket jobban szeretem a másiknál.” - Hogyan teszi ez tönkre az egész családot

A szülők majdnem 70%-a elismeri, hogy egyik gyerekükkel megkülönböztetett módon bánik. A kivételezés azonban a pszichológusok szerint már egészen kisgyermek kortól kezdve komoly nyomot hagy. Ez a jelenség sok konfliktust okoz a testvérek között.

Tanulmányoztuk a témát, hogy miért nem szabad kivételezned egyik gyerekkel sem.

1. A gyereknek és a szülőknek is bűntudata lehet

A lelkifurdalás az egész családot átjárhatja. Egyrészt a szülők érzik hibásnak magukat, mert tudják, hogy nem szabadna egyik gyerekkel másként bánni, mint a többivel. Másrészt a kedvencként kezelt gyermek érezhet a jövőben lelkifurdalást amiatt, hogy őt jobban szerették a testvéreinél. Harmadrészt pedig a kevésbé szeretett gyermek hiheti azt, hogy az ő hibája, hogy a szülei kevésbé törődtek vele.

Az egészséges kommunikáció a családtagok között könnyen elveszhet. A bűntudaton alapuló kapcsolatok a kötelék lazulásához és harcokhoz vezethetnek.

2. A kevésbé szeretett gyermek megbántódhat és mély pszichés traumát szenvedhet el

Minden gyerek azt akarja, hogy figyeljenek rá. Teljesen természetes, hogy ha egy gyereket elhanyagolsz, mindent megpróbál majd, hogy visszaszerezze a figyelmedet. A probléma viszont az, hogy ehhez tudat alatt rossz viselkedési formát választ.

Ennek eredményeként tapasztalsz a részéről agressziót, sírást vagy túlzott ragaszkodást. A gyerekek figyelik a szüleiket, könnyedén átveszik a hangulatukat és elkerülhetetlenül visszatükrözik azt. Később, felnőttkorban ez mély pszichés problémákhoz vezethet.

3. A mellőzött gyerek kevésbé lesz sikeres

Ha a szülők úgy döntenek, hogy az egyik gyereknek több figyelmet szentelnek, az minden szempontból károsan hat a gyerekre, és hátráltatja őt, akár a tanulmányaiban is.

A mellőzés örökre megsebzi a gyereket, korlátozza a szellemi fejlődését, csökkenti a kíváncsiságát az új dolgok felfedezésére, az olvasásra és egyéb dolgokra nézve – állítják a kutatók.

4. A kedvenc gyermek nagyon önhitté válhat

Ha a kivételezés nyilvánvaló, a gyerek nemcsak magabiztosnak érzi magát tőle, de nárcisztikussá is válhat. A pszichológusok szerint ennek a következő jelei vannak:

• A gyerek úgy érzi, a figyelmet kizárólagosan ő érdemli meg, de nem érez hálát a szülei felé, amiért azok ennyit foglalkoznak vele.
• Azt hiszi, ő jobb másoknál.
• Magas elvárásai vannak másokkal szemben.
• Nehezen alakít ki baráti kapcsolatokat.

A nárcizmus felnőttkorban komoly problémákat okozhat úgy a szakmai, mint a magánéletben.

5. A kevésbé szeretett gyereknek túlzott elvárásai lesznek saját magával szemben

A mellőzött gyermek hajlamos a tudásával behozni a hátrányát a testvérével szemben. Például, ha a testvére a családban a “szép gyerek”, akkor a kevésbé értékelt gyerek úgy dönt, ő a tanulásban fogja felülmúlni testvérét.

Gyermekkorukban sosem érzik igazán jól magukat. Ahelyett, hogy játszanának a társaikkal és élveznék a gyerekkort, koravének lesznek, perfekcionisták, csak azért, hogy a szüleik őket is elismerjék és ne kevésbé szeressék, mint a testvérüket.

6. Nincs egység a két gyermek között

A testvérek gyakran harcolnak egymással. Ennek kiindulópontja pedig sokszor az, hogy az egyik testvér igazságtalannak érzi a helyzetet. Amikor az egyik gyerek folyamatosan kevesebb szeretetet és figyelmet kap, az sok konfliktust gerjeszthet a testvérek között.

A másik hibáztatása, a testvérharc és egymás kerülése még felnőttkorban is megmaradhat a testvérek között.

7. A gyerek felnőttként visszaadja a szüleinek, amit gyermekkorában kapott

A szülő-gyerek kapcsolatnak mély gyökerei vannak. Hogy hogyan alakul, annak mindig megvan az oka. Ha folyamatosan kevesebb szeretetet adsz az egyik gyereknek, az a jövőbeli kapcsolatotokat tönkreteheti.

A szülőt ilyenkor a gyerek elhanyagolhatja felnőttkorában, és ezzel csak a szülő viselkedésére reflektál. Ez lehet tudatos vagy tudatalatti reakció a gyerek részéről.