10 dolog, amit minden túlféltő szülő elkövet

Minden anya aggódik a gyermekéért és ez teljesen természetes. De a féltés könnyen átfordulhat szorongásba, és vezethet az anyáknál, a gyereknél és az egész családnál pszichés problémákhoz.

Most megtudhatod, melyek az árulkodó jelei annak, hogy esetleg te is túlféltő szülő vagy.

10. “Ha a gyerek összepiszkolja magát, mielőtt megérkeznek a vendégek, átöltöztetem.”

Ez nem az ápoltságról és az igényességről szól, hanem arról, hogy az anya tökéletes színben akar feltűnni. A cselekedetei és a gondolatai kizárólag más emberek elvárásai körül forognak. Szeretné, hogy mások úgy lássák, teljesen az anyaságnak szenteli magát. Ha megkapja az elismerést, boldog, de ha ez elmarad, bűntudata lesz.

9. “Ha a gyerek nem tud valamit egyedül megcsinálni, mindig segítek neki.”

Azt gondolod, ha más gyerekek meg tudnak csinálni valamit, a tied is képes rá. De nem veszed figyelembe, hogy minden gyerek más, mások a képességeik. Ha a gyermeked nem tud megcsinálni valamit, elkezded szégyellni őt vagy saját magadat.

Ez a viselkedés az iskolai teljesítmény romlásához vezethet. Ha elfogadod, hogy mindenki más és hogy mindenben a legjobbnak lenni senki részéről nem elvárás és senkit nem tesz boldoggá, a gyermeked és a saját életed is sokkal könnyebb lesz.

8. “Amikor a gyereknek van szabadideje, aggódom és kitalálok neki valami feladatot.”

Az a típusú szülő vagy, aki mindig megpróbálja lefoglalni a gyereket, csakhogy a közelében maradjon. Nem hiszed, hogy képes saját maga is döntést hozni a te közbeavatkozásod nélkül, és meg vagy róla győződve, hogy te tudod legjobban, mi a jó neki. Az ilyen szülők gyermekének mindig rengeteg a tanulnivalója, a feladata, a hobbija, de nem jut egy szabad másodperce sem magára. Sosem tapasztalja meg a függetlenség érzését, és nem tud egyedül saját érdeklődési kört sem találni magának.

Felnőve az ilyen gyerekek képtelenek lesznek a felelősségvállalásra, és fogalmuk sem lesz, mihez kezdjenek az életükkel.

7. “Ha a gyerek elmegy valahova a barátaival, én tervezem meg a programjukat.”

Amint a gyerek idősebb lesz, lesznek barátai. Ha messzebb mennek sétálni vagy elugranak a plázába, te tervet készítesz nekik, hogy pontosan hova menjenek és mit csinálnak. A gyereked barátai közül az összesnek megszerzed a telefonszámát és a lakcímét is.

Emiatt a gyereket csúfolhatják, hiszen megfosztod az önállóságától, mivel mindig azt kell csinálnia, amit az anyukája mond neki, egyedül nem hozhat döntéseket.

6. “Amikor a gyerek szomorú, úgy érzem, az én hibám.”

Ha ez jellemző rád, akkor minden jel szerint teljesen elfeledkeztél arról, hogy van saját életed is. Folyamatosan stresszes és ideges vagy, ha valamit veszel magadnak, máris bűntudatod támad.

Mikor a gyermeked idősebb lesz, megpróbálod megvédeni a szomorúságtól, és ha valami nincs rendben, túlzottan együtt érzel vele. Hogy egészséges felnőtté váljon, minden érzelmi állapotot meg kell tapasztalnia, és meg kell tanulnia, hogy a negatív érzésekkel hogyan tud megbirkózni.

5. “Ha az osztály kalandparkba megy, én nem engedem el a gyerekemet.”

Valószínűleg kisebb korában még azt is megtiltottad neki, hogy hintázzon, mert hátha kiesik belőle, igaz?

Próbálod kiszámíthatóvá tenni az életét, de mindenre nem lehet előre felkészülni. Gondolj arra, hogy a világ egyáltalán nem olyan szörnyű, mint amilyennek te látod! Miért aggódnál hát ilyen sokat?

4. “Ha a kamasz gyerekem nyáron pénzt szeretne keresni, én keresek neki munkát.”

Hogy megvédd a gyerekedet a tisztességtelen munkáltatóktól, te magad keresel neki nyári munkát. Nem veszed figyelembe az ő elképzeléseit, így a döntéshozó, a kockázatértékelő és egyéb képességei nem tudnak megfelelően fejlődni. Ezek nélkül pedig igencsak nehéz lesz felnőttként az élete.

3. “A szülőknek mindenféle veszélytől kötelességük megóvni a gyermeküket.”

A te gyereked napirendje szigorúan be van osztva, és ha valami nem eszerint történik, máris stresszelni kezdesz. A gyermeked elszigetelődik a társaitól és más emberektől is. Ezenkívül ez a szülői viselkedés komoly hisztikhez is vezethet.

2. “Mindennek utánanézek, amit a barátai ajánlanak neki, hogy olvasson el, hallgasson vagy nézzen meg.”

Olyan vagy, mint egy kém, és ez nem jó. Te és a gyereked csak akkor lehettek boldogok, ha bíztok egymásban. Sokkal fontosabb megtanítani a gyereket arra, hogyan viselkedjen a közösségi oldalakon, mint ellenőrizni az internetezését.

1. “Amikor a gyerek lediplomázik és hazaköltözik, nagyon megkönnyebbülök.”

Mosolyogsz és boldognak tűnsz, mikor a gyermeked hazatér, de valójában csak a szorongásodat próbálod leplezni. Elkezdesz segíteni és mindent megcsinálni a gyereked helyett. Mosod a ruháit, takarítod a szobáját, böngészed a hirdetéseket, hogy állást találj neki. Ennek eredménye két dolog lehet: az egyik, hogy képtelen lesz önállóan döntéseket hozni, a másik pedig, hogy állandóan veszekedni fog veled, mikor függetlenedni akar.

Ha a fentiek közül “csak” 1-2 dolog volt rád igaz, még nincs nagy baj. Ha viszont több, akkor itt az ideje változtatni a gyermekeddel kapcsolatos hozzáállásodon, hiszen a szorongó szülőknek sebezhetőbb a gyermekük. Fennáll a veszélye annak, hogy a gyermeked mindig félni fog a jövőtől, vagy olyan pszichés problémái alakulnak ki, melyek meggátolják az életben való előrejutását.

Fontos tehát, hogy ne féltsd túlzottan a gyereket. Sokkal jobb, ha ehelyett támogatod, hagyod, hogy meghozza a saját döntéseit, hiszen így fogja megérteni, hogy a világ egy érdekes és felfedezésre váró hely.