Hogyan változtak a férfiak az elmúlt 100 évben, és miért felejthetjük el az úriembereket

Brit kutatók azt találták, hogy az elmúlt 100 év során a férfiak átlagosan 10 cm-rel lettek magasabbak, és sokat fel is szedtek magukra. Ugyanakkor gyengébbek lettek. A fizikai aktivitás hiánya miatt egy mai férfi átlagosan 8,6 kg-mal kevesebbet tud csak kinyomni, mint elődei az ő korában.

Most megtudhatod, a mai férfiak miért különböznek annyira a nagyapjuktól és a dédapjuktól. A belső változásaik pedig még érdekesebbek, mint a külsők.

A férfiak többé már nem a kizárólagos kenyérkeresők

“A sikeres férfi több pénzt keres, mint amennyit a felesége el tud költeni. A sikeres nő pedig az, aki talál egy ilyen férjet.” – Lana Turner, az ‘50-es évek népszerű színésznőjének sokat hallott mondása ez. A közvetlenül a háború utáni években egy nőt elítéltek, ha úgy döntött, dolgozni megy ahelyett, hogy a házimunkát és a gyereknevelést választaná. Napjainkban pedig már a háziasszony kifejezés számít megalázónak, hiszen sok nő még többet is keres, mint a férje.

Miközben dokumentumfilm sorozatot készített, a svéd újságíró, Peter LeMerc próbált egy olyan nőt találni, aki kizárólag a háztartással és a gyerekekkel foglalkozik, de nem sikerült neki, ugyanis ezek a nők nem vállalták, hogy ők valóban csak ezzel töltik az idejüket.

Tehát, a mai modern férfinak csak a legritkább esetben kell felvállalnia a kizárólagos kenyérkereső szerepét, akin az egész család alapszik. Általában a nő és a férfi megosztják a pénzkeresés felelősségét.

Mehetnek szülési szabadságra és ezt nem szégyellik

A svéd jog szerint, ha a szülők a lehető legmagasabb összeget szeretnék megkapni szülési szabadság alatt, akkor a szabadságot az apának és az anyának meg kell osztania egymás között. Ennek értelmében mindkettőjüknek legalább 90-90 napot kell kivenniük. Ez segít abban, hogy mindkét szülő részt vállaljon a gyereknevelésben, és lehetőséget ad az anyának, hogy ne kelljen lemondania egy ígéretesnek tűnő álláslehetőségről.

Sok országban csak az apák mennek szülési szabadságra. Csak az Egyesült Államokban 2010-ben 2,2 millió apa maradt otthon a kisbabájával. Egyes tanulmányok szerint az apa és gyerek közötti kommunikáció megnövekedett mennyisége jó hatással van a gyerek fejlődésére:

• Ha az apa aktív részt vállal a gyerek életének első 8 hónapjából, a gyerek később, az iskolai évei alatt könnyebben birkózik meg majd a stresszel, felnőttként pedig jóval empatikusabb lesz.
• A rendszeres kommunikáció apa és gyereke között csökkenti a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar kialakulásának esélyét, segíti az iskolai jobb teljesítmény elérését, és ritkábban lesz szükség a gyereknek a pszichológusra.
• Van egy olyan elképzelés is, mely szerint az apák által nevelt fiúk kevésbé nárcisztikusak és agresszívak, a lányok pedig kevésbé passzívak.

Már nem kell “igazi” férfinak lenniük

A becsület fogalma közvetlenül kapcsolódik a férfiassághoz. A tisztelet és a jó hírnév kivívása évszázadokon át elengedhetetlen volt a férfiak számára. Elvárták, hogy tiszteljék a nőket, védelmezzék a gyengébbeket, erősek és szilárdak legyenek a döntéseikben. A hagyományos értelemben vett becsület olyan törvényeken vagy szokásokon alapult, melyeket a férfiaknak be kellett tartaniuk. Ha valaki ezen szabályok szerint élt, mindenki tisztelte, de ha megszegte a szabályokat, örök életre szégyenben maradt.

Ezek a szabályrendszerek különleges szervezetekben öltöttek formát. A fiúk és férfiak számára így jöttek létre a testvériségek, a lovagrendek, a cserkészet stb. Napjainkra ezek a szervezetek szinte teljesen eltűntek, mindenki maga dönti el, hogy számára mi a szégyen és mi nem az. Ma már mindenki a saját szabályai szerint él, ez pedig a következőket eredményezte:

• A férfiak már nem viselkednek lovagiasan. Képzeljünk el helyzetet: Egy lány egy férfival együtt sétál és valaki illetlen dolgot kiált oda neki. Egy hagyományos értékrendeket valló lány számít arra, hogy a vele lévő férfi majd megteszi, amit kell. De egy mai férfi számára a saját komfortja sokkal fontosabb ennél, ezért nem töreti össze a csontjait.
• A becstelen cselekedeteket nem könnyű észrevenni. Régen a lovagok és a harcosok nem tudtak elmenekülni a csatatérről anélkül, hogy ne hoztak volna szégyent saját magukra. Ma azonban már a legtöbben városokban élünk és még a szomszédainkat sem ismerjük. Élhetsz egy lakásban akár 10 évet is anélkül, hogy tudnád, hogy a fal túloldalán lakó cuki fiú valójában egy erőszakoskodó. Az interneten pedig még inkább személytelenek a dolgok, így a nyilvános megszégyenülés nem jelent komoly visszatartó erőt.

• Az erkölcsiség határvonalai elmosódtak. Egy erőszakoskodó férfit a régi világban a közösség kivetett magából. Ezeket a szokásokat még a törvényeknél is komolyabban vették. Napjainkban egy férfi gond nélkül elhagyhatja a terhes feleségét, megteheti, hogy nem fizet gyerektartást, és a barátai mindezek ellenére is tisztelni fogják.
• A férfiaknak nincs okuk arra, hogy grandiózus tetteket vigyenek véghez. Az emberek többsége ugyanis nem fog tudomást szerezni róla, és a jog sem mindig a hősök oldalán áll. Ha egy férfi megvéd egy nőt egy bűnözőtől, de ezzel megsérti a törvényt, akkor simán börtönbe küldik.

Egyes vélemények szerint a mai filmek sokkal unalmasabbak, mivel a szereplőknek semmilyen akadályon nem kell átküzdeniük magukat. Nincsenek erkölcsi törvények, megtehetnek bármit, csak sodródnak az árral. Ezzel szemben a régi filmekben az igazságért, a gyengék védelméért és a szerelemért harcoltak.

De van ebben egy jó dolog is: például a múltban egy férfi egyszerűen megcsalhatta a feleségét, ha tudta jól titkolni, de ma már emiatt hazugnak és képmutatónak gondolják.

Az amerikai Gerard Martint letartóztatták, miután visszament egy égő épületbe, hogy megmentse a kutyáját. Azzal vádolták, hogy mind a maga, mind a tűzoltók életét kockára tette.

Elfelejtik, mit jelent klasszikus értelemben vett úriembernek lenni

Azt a férfit, aki követi a normákat és a társadalmi szabályokat, úriembernek nevezzük. De ezek a normák többé már nem aktuálisak.

• A férfiaknak nem kell megvédeniük a nők hírnevét, mert erre még az átlagos nők is képesek, nem beszélve a hírességekről. Ha egy évszázaddal ezelőtt egy férfi megnevezte az összes nőt, akivel házassága előtt kapcsolatot létesített, rossz szemmel néztek rá. Ma viszont ez teljesen elfogadott.
• A férfiaknak nem kell ajtót nyitniuk a nőknek, a nők ezt gyakran még diszkriminációnak is veszik.
• A férfiaknak nem kell figyelniük a beszédükre sem. A csúnya szavak ma már nem számítanak tabunak. Akár bókolni is lehet velük, a legfontosabb, hogy a jó időben és a megfelelő hangsúllyal mondják őket.

Valószínűleg az egyetlen dolog, ami még megmaradt az úriemberségből, hogy egyenlően bánnak mindenkivel, függetlenül attól, hogy gyorséttermi kiszolgálóról vagy egy nagyvállalat elnökéről van-e szó.

Nem kell keménynek és szigorúnak lenniük

Néhány évtizeddel ezelőtt még rosszallóan néztek arra a férfira, aki nyilvánosan kimutatta az érzelmeit, hiszen egy férfinak állítólag erősnek és sztoikusnak kell lennie. Annak idején a parasztok nem voltak túl kíméletesek a feleségeikkel és a gyerekeikkel, akár erőszakot is alkalmaztak velük szemben. A nők tehetetlensége pedig egészen megdöbbentő volt. A 17-19. századi Angliában a férfiak tárgyként árulták a piacon feleségeiket.

Napjainkban az érzelmek nyílt vállalása teljesen elfogadott. A férfiak szeretik az édesapjukat, egy párkapcsolatban a két fél pedig egyenlőségi alapon van együtt.

De van egy újabb tendencia is: a fiatal férfiak és a kamaszok egyre inkább racionálisak a párkapcsolatokban. Jobban megértik a saját érzelmeiket, tudnak köztük válogatni, és el tudják kerülni, amit nem szeretnének átélni. Bár ez a viselkedés sok problémától kíméli meg őket, ha így folytatják, sok tapasztalatra és komoly érzelmekre nem fognak szert tenni az életük során.

Amiért nem kell aggódnunk a férfiakat érintő változások miatt

Sztereotípiáink – többé vagy kevésbé – mindannyiunknak vannak. Ezért tűnik úgy, mintha valami nem stimmelne a férfiakkal. Valójában azonban nincs miért aggódni.

• A férfiak gyengébbek lettek, de a modern életmód nem is kívánja meg az erőt. Egy informatikusnak például nem kell semmilyen nehéz dolgot emelgetnie. Ma már nem vívnak párbajokat az imádott hölgy becsületéért, sőt, egyes nők jobban harcolnak, mint a férfiak, de legalábbis fel tudják hívni a rendőrséget.
• Egyes nők szégyellik, hogy a férjük van otthon a gyerekekkel, és ő végzi a házimunkát. De ha minden rendben van köztetek és te keresel annyi pénzt, hogy eltartsd a családot, kit érdekel, hogy melyikőtök van otthon? Ha pedig a férjed nem csinál semmit a ház körül vagy csak eleged van belőle, elválhatsz.
• Sok férfi közel sem olyan férfias, mint korábban. De köszönhetően annak, hogy a férfiak felfedezték magukban az érzelmeket, jó apákká tudnak válni, és jobban meg tudják érteni a párjukat.
• A férfiak már nem gondolják azt, hogy a házi és ház körüli munkákat elvégezni szégyent jelentene. A dolgozó párok 43%-ánál a veszekedéseket az ilyen mindennapos dolgok okozzák (míg a pénz miatt csak 23%-uk veszekszik). Azok a párok, akiknél megegyezés van abban, hogy a házimunkából ki mit és mikor végez, fele olyan gyakorisággal válnak el. Természetesen a férfiak számára a takarítás és a főzés még mindig nem könnyű. Sokszor pedig a nők is hibásak ebben. Ugyanis gyakran gondolják azt, hogy ők a házimunka szakértői, és ezért nem engedik ki az irányítást a kezükből.