Egy tanulmány szerint, ha van tetoválásod, nagyobb eséllyel találsz munkát
Statisztikák szerint az Y-generáció (1980-1994. között születettek) 47%-ának van tetoválása. Ők pedig a munkaerőpiacon is jelentős hányadot alkotnak. Nem is olyan régen a tetoválásokkal szembeni diszkrimináció még igen jellemző volt. De a kocka fordult, és úgy tűnik, a tetoválásokat ma már a munkahelyeken is szívesen látják.
Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a tetovált munkavállalókkal szembeni előítéletek napjainkban már nem léteznek az Egyesült Államokban. Olyannyira, hogy nagyobb eséllyel alkalmazzák azokat a férfiakat, akiknek egy vagy több tetoválásuk van. A kutatás arra is fényt derített, hogy a bérezésben sincsenek különbségek a tetovált és tetoválás nélküli alkalmazottak között.
A tetoválásokról alkotott társadalmi felfogás az elmúlt időszakban igen gyorsan alakult át, valószínűleg azért, mert egyre fiatalabb korban kezdik el magukat tetováltatni az emberek. Még mindig van némi szkepticizmus azzal kapcsolatban, hogy vajon nem bánják-e meg majd a jövőben – főleg azok, akik egészen extrém mintákat vagy extrém helyekre varratnak – , de alapvetően a világ jóval elfogadóbbá vált a tetovált emberekkel kapcsolatban.
Tényező az is, hogy az Y-generáció tetoválást viselő tagjai között sok a vezető beosztású. Ők most a 20-as, 30-as éveikben járnak, közülük sok főnöki pozícióban van, és dönthet arról, hogy kit alkalmaz. Ők már nyitottabbak a sokféleségre, kevésbé előítéletesek, és feltehetően a világ mind inkább ebbe az irányba fog tovább haladni.
Nagyon sok rendkívül sikeres ember visel tetoválást a testén, úgy a szórakoztatóiparban, mint a sport világában, de mára már az is teljesen megszokottnak számít, hogy a politikusoknak van tetoválásuk. Jack Dorsey, a Twitter alapítója, és Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke csupán két példa a magas pozíciót betöltő tetovált emberekre.
Jó azt látni, hogy a hivatali világ már nem különül el a való világtól. Egyre többen tudják teljes mértékben kifejezni magukat – akár tetoválások által – úgy, hogy közben nem kell attól tartaniuk, hogy karrierjükben vagy más téren hátrányosan megkülönböztetik majd őket.