Izland gyászolja a klímaváltozás első gleccser áldozatát - Ez az anyatermészet üzenete mindannyiunknak

A következő 200 évben mind a 400 izlandi gleccser – ami a sziget területének 11%-át fedi le – el fog tűnni a tudósok szerint. Az Okjökull-gleccser az első Izlandon, melynek eltűnését hivatalosan is a klímaváltozás számlájára lehet írni. Az izlandiak szertartásos temetésen vettek búcsút szeretett gleccserüktől, és emléktáblát állítottak neki egykori helyén, hogy fontos üzenetet adjanak át vele az utókornak.

Egy gleccser temetése

Augusztus 18-án a világtörténelemben először tartottak temetést egy elolvadt gleccsernek. Okjökull – vagy ahogyan a helyiek becézik, Ok – a természet gyönyörű mesterműve volt, de a globális felmelegedés szörnyű hatásait nem volt képes túlélni. 100 évvel ezelőtt a gleccser még 16 km2-es területet foglalt el. Napjainkra viszont már 1 km2 alá csökkent a mérete.

Az izlandiak a veszteségtől lesújtva nyilvános temetést rendeztek neki, hogy felhívják a figyelmet a klímaváltozás drasztikus hatásaira.

A temetésre az Ok-vulkán tetején került sor, amit korábban a gleccser borított be. Elolvadásával a kráter tóvá alakult, ez lett a legmagasabban fekvő tó az országban. A ceremónián 100 ember vett részt, köztük az ország miniszterelnöke, Katrín Jakobsdóttir, valamint tudósok és környezetvédők Izlandról és az USA-ból, de ott volt Mary Robinson, Írország korábbi elnöke és volt ENSZ emberjogi főbiztos.

A temetésen egy emlékplakett elhelyezésére is sor került, mely üzenetként szolgál a jövő számára. A szövegét az izlandi szerző, Andri Snaer Magnason fogalmazta meg angol és izlandi nyelven:

“Levél a jövőnek. Ok az első izlandi gleccser, mely megszűnt gleccserként létezni. A következő 200 évben valamennyi gleccserünkre ez a sors vár. Az emlékművel elismerjük, hogy tudjuk, mi történik és mit kell tenni. De hogy megtettük-e, azt már csak ti fogjátok tudni.”

Az emléktáblán a sorok alatt a következő áll: “415 ppm CO2”. Ez a légkörben valaha mért legmagasabb szén-dioxid-szintet mutatja, amit 2019 májusában rögzítettek.

Bíznak benne, hogy az emléktáblával fel tudják hívni a figyelmet a gleccserek eltűnésének valódi következményeire.

Egy gleccser is meg tud halni?

2014-ben az Okjökull-gleccsert holtnak nyilvánították, mivel jégtömegei már nem mozogtak. A gleccsereket hó alkotja, ami idővel jéggé alakul. Az egyre növekvő súly miatt a gleccserek lefelé mozognak és hatalmas, vastag jégtömbökre válnak szét.

Az egyre emelkedő hőmérséklet és az olvadás miatt Okjökull túl vékony lett ahhoz, hogy mozogjon, és belépett a stagnálás állapotába. Mikor ez megtörténik egy gleccserrel, azt holtnak nyilvánítják.

Miért fontosak a gleccserek, és mi történik az elvesztésükkel

A gleccserek jelenleg Izland területének 11%-át fedik le. 3600 km-t foglalnak el a vízben, ami azt jelenti, hogy ha elolvadnak, a világon a tengerszint 1 cm-rel megemelkedik. Továbbá, a gleccserek vulkánok tetején terülnek el, természetes védelmet teremtve. Elolvadásukkal a lakók nagy veszélybe kerülnek.

Ezek a hatalmas jégtömegek Izland legnagyobb édesvíz forrásai, ők adják a folyók vizének egyharmadát. Jelenleg Izland évente 11 milliárd tonna jégtömeget veszít el.

Az izlandi miniszterelnök, Katrín Jakobsdóttir írt egy cikket a New York Timesba, melyben a bolygóért folyó harchoz való összefogásra szólítja fel a világot, valamint azt is bejelentette, hogy Izland hozzájárul a karbonsemlegesség 2040-re történő megvalósulásához.