Miért fájdalmasabb a gyermek számára egy mérgező házasságban ragadás, mint a válás

A válás egyik családban sem fájdalommentes. Noha a gyermekek jóléte érdekében néha jobb, ha a rossz házasság fenntartása helyett inkább simán elválnak. Helyes kezelés esetén a szülők különválása boldogabb jövőt hozhat a gyermekek számára, míg a boldogtalan kapcsolatokban a család minden tagja szenvedhet – különösen a gyerekek.

Mondunk 6 okot, amelyek miatt egy rossz házasság rosszabb a gyermekek számára, mint a válás.

Tükrözik a szüleik kapcsolatának egészségtelen modelljét.

A gyermekek úgy veszik fel a kapcsolati mintákat, amelyek körülveszik őket, mint egy szivacs. Ha azt látják, hogy a szüleik vég nélkül vitáznak, ugyanezt fogják csinálni ők is. A gyerekek azt fogják hinni, hogy jó megoldás egy boldogtalan házasságban maradni, és kevésbé fogják elhinni, hogy képesek egészséges és szerető kapcsolatot kialakítani.

A féltékenység, a könnyen dühbe gurulás, az, hogy nem beszélnek a házastársukkal, a dominancia és kritizálás olyan szülői viselkedésformák, melyek nagyobb eséllyel vezetnek boldogtalan házassághoz egy mérgező szőkkel rendelkező gyerek életében.

Valószínűleg soha nem „szoknak hozzá” a szüleik harcához.

A gyermekek nagyon könnyen észlelik a negatív érzelmeket, és szuper érzékenyek a pusztító családi konfliktusokra. Ha a szülők gyakran mutatnak tiszteletlenséget egymás iránt, gyermekeik társadalmi és érzelmi jóléte nem biztonságos.

A szülők közötti feszültség veszélyeztetheti a gyermek biztonságérzetét; elutasítottnak, bizonytalannak és bűnösnek érzi magát tőle. És ahelyett, hogy belenyugodna, végül olyan felnőtté válhat, akiknek alacsony az önértékelése, bizalmi problémái vannak és értéktelennek érzi magát.

Ennek eredményeként érzékenyebbek lesznek a stresszre.

Ha a gyerekek nem érzik magukat biztonságban a saját otthonukban, akkor esélyük van arra, hogy könnyen stresszessé váljanak, és így a szokásos helyzeteket fenyegetőnek értelmezzék. Aggodalmuk rémálmokhoz és félelmekhez vezethet.

Amikor a mérgező szülők gyermekei felnőnek, nehezen tudják elfogadni, hogy a 2 ember közötti kapcsolatoknak a félreértések is a részei. Előfordulhat, hogy magas szintű önkritikát mutatnak, és még ha nem is olyan komoly nehézségekkel szembesülnek, súlyosan szenvednek az önvádtól.

Problémáik lehetnek a különféle típusú kapcsolatok kiépítésében.

A mérgező környezetben élő gyerekeknél nem csak annak a kockázata áll fenn, hogy felnőttkorukban durva romantikus kapcsolataik lesznek, de azt is befolyásolhatja, hogy a gyermek hogyan érzékel bármilyen kapcsolatot más emberekkel. Az otthoni konfliktusok nehézségekhez vezethetnek a társakkal való kiegyensúlyozott kapcsolatok kiépítésében, míg a testvérek közötti kapcsolatok túlféltőek vagy távoliak lehetnek.

A boldogtalan családokban a gyermekeknek valószínűleg nincs semmilyen lehetőségük, hogy véget vessenek annak, ami velük történt. Tehát felnőttként nehézségeket okozhat azokról a dolgokról beszélgetni, amelyeket nem szerenek a partnerükben, és megteremteni az egészséges határokat.

Megpróbálják elnyomni érzelmeiket és rossz szokásokat vesznek fel.

A gyerekek gyakran csinálnak azért bizonyos dolgokat, hogy elnyomják a rossz érzéseiket. Tehát a családban fennálló stresszes helyzetre válaszul egészségtelen szokásokat alakíthatnak ki.

Ez a viselkedés állhat túlevésből, túlzott videojáték-felhasználásból vagy más, a valóságtól való menekülési kísérletekből. A gyermekek közvetett módon is megmutathatják a kellemetlen érzéseket. Elveszíthetik az érdeklődést az iskola iránt, harcolhatnak társaikkal, és mérgesek lehetnek, miközben játékokkal játszanak.

Félhetnek a saját érzelmeiktől.

A kritika és a harag nem jelenti automatikusan azt, hogy az emberek már nem tisztelik egymást, továbbra is egy normál kapcsolat részei lehetnek. De a szülők közötti romboló taktika – például az elkerülés, a szóbeli agresszió vagy a másik faképnél hagyása – hatására a gyermekek úgy érzik, hogy a saját érzéseik kifejezése nem biztonságos stratégia.

A gyerekek elkezdhetik azt gondolni, hogy a harag és a kritika rendkívüli veszélyt jelent. És természetesen meg fogják ismételni szüleik mérgező viselkedését a felnőttkori kapcsolataikban.

A gyermekek általában jobban teljesítenek egy nem mérgező környezetben, még akkor is, ha a szüleik elváltak. Míg azoknál, akik stresszes háztartásban nőnek fel, szorongás, depresszió és egyéb problémák léphetnek fel, azok a gyerekek, akiknek a szülei elválnak, általában idővel jól alkalmazkodnak az új élethelyzethez.

Természetesen ez mind csak akkor igaz, ha a szülők hajlandóak barátságos kapcsolatot fenntartani, és megtalálják a módját az egészséges válásnak, ahol gyermekeik jóléte alapvető.

Van olyan barátod, aki küzd egy rossz házasságban való maradásról szóló döntés meghozataláért? Véleményed szerint mi a legjobb a gyerekek számára ebben a helyzetben? Mondd el nekünk kommentben.