Mi történik a testeddel, ha böjtölsz

Testünkben a sejtek folyamatosan felbomlanak, majd megújulnak. 2016-ban a japán Dr. Ószumi Josinori fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott az autofágia mechanizmusának felfedezéséért. A testünkben található szövetek nagy része a régi sejtjeit rendszeresen új sejtekkel váltja fel. Minden szervnek megvan a maga saját ritmusa, hogy mennyi idő alatt képes a teljes megújulásra. De vannak olyan szövetek is, melyeknek a sejtjei sohasem cserélődnek.

Most megtudhatod, Dr. Ószumi felfedezését hogyan hasznosíthatod a mindennapokban.

Egy felfedezés izgalmas eredményekkel

Dr. Ószumi, a japán sejtbiológus éveken át tanulmányozta, hogy az emberi sejtek hogyan hasznosítják újra lebomló részeiket. Ezt a folyamatot tudományosan autofágiának, azaz önemésztésnek nevezik. A lizoszómák segítségével a test képes lebontani különböző fehérje struktúrákat és átalakítani őket aminosavakká. Később pedig ezeket használja fel új sejtek létrehozásához.

Testünk fel tudja használni a saját fehérje készletét, ami károsodott sejtek és baktériumok formájában raktározódik el. Egy átlagos felnőtt napi 70 g fehérjét fogyaszt, ami nem elég az új sejtek termelődéséhez. A “fehérje hulladék” felhasználásával a test a szükséges mennyiségben hozzájut ehhez az anyaghoz. Ha a természetes újrahasznosítási folyamat nem működik, a károsodott sejtek és azok összetevői elkezdenek felhalmozódni a szervezetben. Így nem képes semlegesíteni a rákos vagy a vírusokkal és baktériumokkal fertőzött sejteket. Ez vezet a komoly betegségek kialakulásához.

Hogyan indukálható az autofágia

Tanulmányaiban Dr. Ószumi a böjtölést használta, hogy elősegítse a szervezetben a toxikus sejtek lebomlását és a hulladékanyagoktól való megszabadulást. Ha böjtölsz, a sejtek tovább élnek és több energiát termelnek. A szervezetben kevesebb lesz a gyulladás is. Tehát, ha visszafogod a kalóriabevitelt, a szervezetedben megnő a nitrogén-monoxid szintje. Ez a molekula segíti a szervezet fiatalodását és méregtelenítését. Az időszakos böjtölés, melyben a normál táplálkozás és a böjtölés időszaka váltakozik, segíthet a testnek megtisztítania önmagát. Eközben a fogyás és az anyagcsere is felgyorsul. Ennek a módszernek számos előnye van az egészségünkre, beleértve a szívbetegségek, az idegrendszeri problémák és a cukorbetegség kockázatának csökkenését, valamint a gyulladások, az oxidatív stressz és a vérnyomás csökkenését. A böjtölésnek számtalan változata létezik, válaszd azt, ami számodra a leginkább követhető.

24 órás böjtölés

Válassz ki a héten egy napot, amikor böjtölni fogsz. Például hétfő reggel 8-tól kedd reggel 8-ig ne egyél.

Időszakos böjtölés

Ennél a változatnál egyik nap a szokott módon táplálkozol, másnap pedig böjtölsz. Ez nem jelenti azt, hogy a böjtölős napokon egyáltalán nem ehetsz semmit. Ha egy átlagos napon 2000 kalóriát viszel be, a böjtölős napokon 500 kalóriára szorítsd ezt vissza.

Étkezések kihagyása

Ha még sosem böjtöltél, kezdd egy-egy étkezés kihagyásával. Naponta egy étkezést hagyj ki, így gyorsul az anyagcseréd, és aktiválódik szervezetedben a tisztulási folyamat. Arra figyelj, hogy ha egy étkezést kihagytál, a következőn ne edd túl magad!

Korlátozott böjtölés

Az időszakos böjtölés egyik fajtája ez, melynek során naponta csak 8 órán át ehetsz. 16/8-as böjtölésnek is nevezik, mert 16 órán át nem ehetsz semmit. Ha még nem próbálkoztál ezzel, kezdd kevésbé szigorúan: reggelizz 8-kor és vacsorázz este 6-kor, így csak 14 óra telik el evés nélkül. Ha ezt megszoktad, térj át a 16 órás változatra!

Vízböjt

Ennél a változatnál heti egy napon csak vizet vagy frissen préselt, hozzáadott cukrot nem tartalmazó gyümölcslevet fogyaszthatsz. Ehhez a legjobb időszak a tavasz, de év közben is bármikor nekiállhatsz.