A gazda cincogást hallott az istállóban — Majd mindenki megdöbbenésére EZT osztja meg a Facebookon
Ha megnézzük a világon létező állatok hatalmas csoportjait, egyesek imádnivalóak, de mások … nem annyira. Mindazonáltal mindannyian megérdemlik a tiszteletünket, függetlenül attól, hogy milyen kedvesek nekünk!
A patkányok nagy példája azoknak az állatoknak, amelyeket sokan nem tartanak szerethetőnek. Valójában a legtöbb ember valószínűleg kártevőknek tartja őket, mint a csótányokat.
Rendes körülmények között Andrea Davis, egy gazda, minden bizonnyal megegyezne. A kártevők és a rágcsálók állandóan problémákat okoznak az istállójában, de amikor találkozott egyel, aki a halál szélén volt, elkapta a lenyűgöző felismerés, és olyan döntést hozott, amit nem is gondolnánk!
Nem minden állatot teremtettek egyenlőnek, amikor arról van szó, hogy ki az aranyos és ölelhető. Andrea Davis ezt túl jól ismeri, hiszen gyakran kell megszabadulnia mindenféle kártevőktől, hogy egészséges maradjon a termés.
Egy nap, amikor az istállóban végezte munkáját, Andrea zajt hallott a vizes vödörből. Tudta, hogy nem volt benne semmi, amikor a teheneket itatta, így egy kicsit idegesen közelítette meg a vödröt…
Amikor belenézett, egy patkányt fedezett fel. A patkány kétségbeesetten próbált menekülni a vízből. Andrea szemébe nézett, miközben a vödör oldalán kapaszkodott. Andrea nem tudta egyszerűen csak otthagyni, segítenie kellett.
Normális esetben a rágcsálót, mint bármely más kártevőt, eldobna, de ez a patkány valahogy más volt, mint a többi. Nyilvánvalóan nagyon kimerült volt, és segítségre volt szüksége.
Andrea még soha nem foglalkozott patkánnyal ezelőtt, de próbálta a legjobbat kihozni a helyzetből. Úgy gondolta, ha melegen tartja és megeteti, akkor talán rendbe jön a patkány.
Andrea gyorsan megtörölte, egy törölközővel betakarta, majd egy ketrecbe rakta egy melegvizes palackkal, hogy az istállóba rohanó macskáktól védve legyen. Megetette puha csirke falatokkal, és úgy tűnt, hogy ereje kezdett visszatérni.
Hamarosan ismét elkezdett úgy viselkedni, mint egy patkány, élénk volt, és az étvágya is visszatért. Andrea soha nem gondolta volna, hogy egyszer azért lesz büszke magára, hogy megvédett egy rágcsálót…de AZ volt, büszke! Ez a kis patkány nem érdemelt halált.
Amikor elkezdett felmászni a ketrec falára, Andrea tudta, hogy ideje, hogy a patkány visszatérjen a családjához. Újra egészségesnek tűnt, és nem akarta, hogy túl sokáig távol legyen a természetes élőhelyétől. De szinte szomorúnak tűnt, hogy mennie kellett.
Annak ellenére, hogy úgy gondolják, hogy a patkányok nem kötődnek érzelmileg az emberekhez, a patkánnyal való kapcsolat különleges volt Andrea számára. Különösnek hangzik, de erre a véletlen találkozásra egész életében emlékezni fog!
“Rám szóltak, hogy nem öltem meg a patkányt.” -írta Andrea a Facebook oldalán. “De nem volt rá ok, hogy másképpen reagáljak, amikor szüksége volt rám… Amikor csak tudunk, úgy kell cselekednünk, hogy ne okozzunk fájdalmat, és ne vegyünk el életet olyantól, aki élni akar.” Ezzel szerintem mindenki egyetért!
Oszd meg ezt a szép történetet barátaiddal is.