26 hihetetlen állati tény, amitől leesett az állunk

Szinte mindent tudunk a kutyákról és a macskákról, még azt is, mit jelent, ahogyan csóválják a farkukat. De mennyit tudunk más állatokról? Márpedig ők sem kevésbé lenyűgözőek, mint házi kedvenceink! Azt tudtad például, hogy a makikra nem hat az alkohol? Vagy hogy a poszméhek tudnak focizni, a szúnyogok pedig megjegyzik, ha valaki ellenségesen viselkedett velük?

A következőkben nem a biológia tankönyvekben lévő információkat fogjuk megosztani veled, hanem olyan érdekes tényeket, melyekről az iskolában nem hallhattál!

• Mikor megpróbálsz lecsapni egy legyet, a mozgásodat a légy lassított felvételként észleli. Apró méretét gyors anyagcserével és a sebesség gyors érzékelésével kompenzálja. Ezért a csapásaid elől úgy tér ki, mint Neo a Mátrixban.
• A denevérek élete bizony kemény. Ultrahang segítségével tájékozódnak, de jól is kell hallaniuk, és ehhez nagy fülekre van szükségük. A nagy fülek viszont nehezítik a repülést, mivel a denevérnek miattuk több energiára van szüksége ahhoz, hogy repülni tudjon. Ördögi kör!

• A makifélék meg tudják különböztetni az 1%-os alkoholos oldatot az 5%-ostól, és a magasabb alkoholtartalmút részesítik előnyben. Ennek ellenére sosem rúgnak be! Ennek oka, hogy az alkohol-dehidrogenáz gyorsabban ható változata található meg a szervezetünkben. Ez az enzim dolgozza fel és semlegesíti az alkoholt. Az emberek is rendelkeznek ezzel az enzimmel, de nálunk lassabban működik.
• A horgászhal párzási időszakban elveszti a nemét. Ha egy hím egy nősténnyel találkozik, megharapja azt, és feloldja a bőrét, a heréi és a kopoltyúi kivételével minden szerve elhal. A hím hal teste teljesen egybeolvad a nőstényével.

• Az ausztrál kuhi tudja, hogyan használja a tüzet a vadászathoz. Erdőtüzek idején úgy vadászik, hogy az erdőből menekülő állatokra vár, hogy aztán elkaphassa őket. Az is előfordul, hogy kifejezetten ezek a madarak idéznek elő erdőtüzet azzal, hogy égő vagy parázsló faágakat szednek fel olyan területekről, ahol már tűz ütött ki.
• A pávakakas a farkával vonzza magához a tyúkot, de nemcsak szépségével és gyönyörű színeivel. Amikor egy pávakakas találkozik egy pávatyúkkal, elkezdi rázni a farktollait, és alacsony frekvenciás hangokat ad ki. Ennek hatására a pávatyúk taraja elkezd remegni, érzékeli, hogy valaki érdeklődik iránta.

• Tudjuk, hogy varjak nagyon okos állatok, annyira, hogy képesek egymást megviccelni is. De az is kiderült, hogy az új-kaledón varjú okosabb, mint azt a tudósok hitték. Eszközöket tudnak készíteni a különböző anyagokból, pl. több rövid pálcából egy hosszút is össze tudnak állítani.
• A zsiráf nyelve olyan hosszú, hogy meg tudja vele nyalni a saját füleit.

• Bennünk és az állatokban is vannak olyan szervek, melyeknek a feladatát nem ismerjük pontosan. Például az anyaméh a patkányoknál fontos szerepet játszik a kognitív folyamatokban. Amikor a reproduktív hormonok szintje megváltozik, azt az agy érzékeli. Ezért az ösztrogén szint megváltozásának hatására a memória központjában, a hippokampuszban is változások következnek be. A tudósok ezzel kapcsolatban még nem végeztek kutatásokat az embernél.
• Ha a flamingók nem jutnak elég táplálékhoz, a tollazatuk szürkévé válik. Ezek a madarak ugyanis nem rózsaszínnek születnek, hanem a táplálékukban lévő összetevők hatására változnak ilyen színűvé. Kék és zöld algát esznek, melyek az emésztés során rózsaszínné változnak. A flamingó tojásai is rózsaszínűek.

• A denevérek megisszák az emberi vért. Nem hiszed? Pedig igaz! Brazil zoológusok fedezték fel, hogy a Dél-Amerikában őshonos szőrös lábú vámpírdenevérek isznak emberi vért, bár a legtöbbször madarak vérét fogyasztják. A kutatók szerint azért fanyalodtak rá a madarak vérére, mert emberi vérhez már alig jutottak hozzá.
• Az orangutánok megosztják múltbéli tapasztalataikat. Amerikai kutatók figyeltek fel rá, hogy veszélyes helyzetekben az anyaorangután a kölykeivel előbb biztonságos rejtekhelyet keres, majd az ajkai nyalogatásával kiadott hangokkal informálja a többieket a veszély típusáról. A kölykeiknek is elmagyarázzák, hogy milyen veszély elől menekültek el.

• Az Egyesült Államok észak-keleti részén élő mocsári sármányok több ezer éves énekeket dalolnak. “Slágereiket” generációról generációra örökítik, a legrégebbi éneküket kb. 1500 éve fütyülik.
• A tudósok megmutatták, hogy a hörcsögök mennyi táplálékot tudnak a pofazacskójukba rejteni. Megkínálták egy tálnyi étellel, amiből egyszerre 20 diót és cukrozott gyümölcsöt tudott a pofazacskójába tömni.

• A szúnyogok emlékeznek rá, ha rosszul viselkedtél velük. Mikor megpróbálod lecsapni a szúnyogot, de elvéted, komoly hibapontot szerzel magadnak a szúnyognál. Tudósok kimutatták, hogy a szúnyogok emlékeznek bizonyos szagokhoz kapcsolódó következményekre, és ha valami rossz történt velük, megpróbálják elkerülni a hozzá köthető szagokat vagy védekeznek vele szemben.
• A bálnák és a delfinek híresek a magas intelligenciájukról, énekeikről és összetett társas viszonyaikról. Vadászat közben is érdekes trükköket vetnek be. A hosszúszárnyú bálna például légbuborékokkal veszi körbe a halakat, ennek hatására a halak egy csapatba verődnek, így könnyebb őket levadásznia. Van egy másik trükkjük is: a bálnák olyan helyeken, ahol sok a sirály, kitartják a vízből a kitátott szájukat. A halak azt hiszik, hogy végre találtak egy barlangot, ahol biztonságban lehetnek a sirályoktól, és egyenesen beúsznak a bálna szájába.

• Kiderült, hogy a pókoknak is van tejük. A nőstény ugrópókok néhány csepp tejet állítanak elő, miután letették petéiket. Mikor a kis pókok előbújnak, ezt a tejet isszák, az anyapók így táplálja őket. Ez kb. 20 napig tart. A pók tejének vizsgálatából kiderült, hogy 4-szer több fehérjét, zsírt és szénhidrátot tartalmaz, mint a tehéntej.
• Sokan kíváncsiak arra, hogy miért mennek olyan furcsán a pingvinek. A válasz nagyon egyszerű: azért, mert kövérek. Hogy egyensúlyban maradjanak és ne essenek el, kissé a föld felé billentik magukat.

• A csupasz turkálók oxigén nélkül 18 percig képesek életben maradni. Kb. 10-szer tovább élnek, mint a patkányok, átlagos élettartamuk 30 év, nem fordulnak elő náluk rákos betegségek és immúnisak bizonyos típusú fájdalmakra. A tudósok próbálták megfejteni ezeknek a rágcsálóknak a titkát, annál is inkább, mert bennük rejtőzhet a rák gyógyításának titka is.
• A csótányok meg tudják védeni magukat. Az ékes ősdarázs csótányokkal eteti a lárváit. Megcsípi a csótányt, majd amikor a méreg már hatott, és a csótány passzívvá vált, a csápjainál fogva egy lyukba vezeti. Mikor azonban a csótány már előre észleli a veszélyt, tüskés hátsó lábaival megrúgja a darazsat, és többször megcsapkodja a fejét. Ezután a darázs távozik is a helyszínről.

• Nem a macskák és a kutyák az egyedüliek, akik képesek olvasni az emberek gondolataiban. Ha egy kecskének mutatsz egy fotót egy boldog, majd egy szomorú arckifejezésű emberről, a kecske a boldog arckifejezésűt fogja választani. A lovak szintén tudják értelmezni az érzelmeinket, és még a stresszt is átveszik, ha a közelükben valaki rossz hangulatban van.
• A tengerimalacok rekorderek a szaporodásban. A nőstény tengerimalac már 55 nappal a születése után képes a szaporodásra. 2-15 órával a szülés után pedig már készen áll az újabb párosodásra.

• A bálnák emlősök, és tejjel táplálják az utódaikat. De a víz alatt ezt nem olyan könnyű kivitelezni. Az anyabálnáknak speciális izmaik vannak, melyek segítségével a tejüket egyenesen a kicsinyeik szájába tudják préselni.
• A csau csaunak sötétkék a nyelve. Egyes kutatók szerint ezt a tulajdonságukat még őseiktől, a sarki farkasok mára kihalt fajtájától örökölték. A kínai legenda azonban azt mondja erről, hogy a csau csauk annyira kíváncsiak voltak, hogy az egyikük megnyalta az eget, így lett kék a nyelvük.

• A poszméheket meg lehet tanítani focizni. Egy kísérletben a poszméhnek egy kis golyót kellett egy meghatározott irányba elvinnie ahhoz, hogy nektárhoz jusson. Kezdetben még ember irányította a golyót, majd adott egy kis jutalmat a méhnek. Később már a méh teljesen egyedül továbbította a golyót. A legérdekesebb pedig, hogy a többi méh leutánozta ezt a viselkedést.
• A rájákban és az emberekben van valami közös. Uszonyaik a tenger fenekén végtagokként viselkednek, hogy segítségükkel tudjanak járni a szilárd felületen. A tudósok azonban rájöttek arra, hogy ezeket a végtagokat ugyanazok a neuronok és gének irányítják, mint a szárazföldi állatoknál. Tehát, a ráják éppen úgy járnak, mint mi, emberek.

BÓNUSZ: Az állatok szerepeltetése ellen fellépő cirkusz

Az német Circus Roncalli az 1990-es években fokozatosan megszüntette az állatok szerepeltetését a produkcióiban. Előadásaikban a fő hangsúly azóta az akrobatikus számokon van. Az állatokat pedig holografikusan helyettesítik, így varázsolnak a nézők elé elefántot, lovat és még egy narancssárga halat is, amelyik átúszik a porondon.