Skócia felé tart a leghírhedtebb szellemhajó
Állítólag Skócia partjainál, kannibál patkányok százaival a fedélzetén bukkanhat fel legközelebb az utóbbi évek legkalandosabb sorsú kísértethajója, a tavaly január óta az Északi-tengeren sodródó Ljubov Orlova, írja Britannia Blikkje, a Daily Mail. A hírt már több portál, többek között a Gawker is megerősítette.
Ha a hajó valóban Skócia felé sodródik, az azt jelenti, hogy Írországban fellélegezhetnek: korábban ugyanis a kanadai hatóságok arra figyelmeztették a szigetországot, hogy a keleti tengeráramlatok feléjük fogják vinni a kanadai olajfúró tornyok közelében elszabadult, legendás szellemhajót.
A 90 méter hosszú, sok ezer tonnás hajón hónapok óta senki sincs, az élelem híján egymást felfaló, éhes patkányok százait kivéve. Nem volt ez persze mindig így: az eredetileg 1976-ban Jugoszláviában megépített óceánjáró (ami Sztálin kedvenc színésznője, Ljubov Orlova után kapta a nevét) egészen 1992-ig a szovjet Távol-Keleti Kereskedelmi Vállalat flottájának egyik büszkesége volt, majd 1999-ig Oroszország zászlaja, ’99-től pedig már a Cook-szigetek lobogója alatt hajózott, és az volt a feladata, hogy gazdag turistákat szállítson a sarkvidékekre.
2010-re azonban már annyira leharcolttá vált a hajótest, hogy a kanadai hatóságok nem engedték kifutni az új-fundlandi St. John kikötőjéből. A Ljubov Orlovát végül 2013-ban egy Neptun nevű hajótársaság vette meg, akiknek az volt a terve, hogy a cirkálót a Dominikai Köztársaságba vontatják, és ott eladják ócskavasnak. Az odavezető úton azonban akkora viharba keveredtek, hogy el kellett vágni a vontatókábeleket. Ám mivel fennállt a veszély, hogy az óceánjáró nekimegy a kanadaiak tengeri olajfúró tornyainak, egy keresőhajót indítottak utána.
Februárban meg is találták, de ekkor sem tudták elvinni a Dominikai Köztársaságba: a rossz idő miatt ismét magára kellett hagyni az Északi-tengeren. Sokáig semmi hír nem érkezett a Ljubov Orlováról, kivéve azt a tavaly márciusi esetet, amikor Írország partjaitól 700 mérföldre észlelték a műszerek a mentőcsónakok automatikus vészjeleit, ám ekkor nem találták meg magát az óceánjárót.
Írországban és Skóciában most attól rettegnek, hogy az erős tengeráramlatok esetleg a sűrűn lakott területek közelében fogják a parti sziklákhoz csapni a hajót. A fedélzetén több száz olyan egymással marakodó patkánnyal, akik akár betegséget is terjeszthetnek.
A történelem más híres szellemhajói
A Mary Celeste: A legismertebb kísértethajó. 1872-ben tűnt el nyomtalanul az Atlanti-óceánon, miközben 1700 hordó tiszta szeszt vitt New Yorkból Genovába. Az összeesküvés-elméletek hívei szerint a tragédiája hátterében a víz alatti földrengések, az ufók, a tengeri szörnyek vagy épp az elsüllyedt Atlantisz romjai fölött dúló téridőviharok állhattak.
A Lady Lovibond: 1748-ban süllyedt el az angliai Kent mellett, miközben Portugália felé tartott. Tragédiáját egy szerelmi háromszög okozta: a kapitány, Simon Peel frissen elvett ifjú feleségébe ugyanis az elsőtiszt is őrülten szerelmes volt, ezért dühében megölte kormányost, és direkt nekivezette a zátonyoknak a hajót. A katasztrófába mindenki belehalt, ám a britek állítólag 1798-tól egészen 1998-ig minden ötvenedik évben látni vélték Anglia partjainál a szomorú sorsú szellemhajót.
A Carroll A. Deering: Ez a szkúner 1920 decemberében indult el Rio de Janeiróból New England felé, ám amikor 1921 januárjában Észak-Karolina mellett zátonyra futott, a parti őrség senkit nem talált a fedélzeten két macskán kívül. Az eset különlegessége, hogy bár egy lélek sem volt a hajón, az asztalok gondosan meg voltak terítve a legénységnek, és még az étel is a konyhában gőzölgött. Hogy kalózok támadtak-e a vitorlásra, vagy egy hurrikán ragadta el a legénységet, azóta sem derült ki.
Az SS Valencia: Ez az amerikai gőzös 1906-ban futott zátonyra Vancouver partjainál, ám a 180 utasból mindössze 37-nek sikerült az ütközés után megmenekülnie. Kísértethajóként viszont nem is a gőzöst tartják számon, hanem az egyik mentőcsónakját, amit csak 27 évvel később vettek észre Pachena Point – nyolc csontvázzal a fedélzetén!
A Bolygó hollandi: A ponyva- és a magas irodalom legismertebb kísértethajója, ami egy XVII. századi legenda szerint viharba került a Jóreménység foknál, ám a holland kapitány, Hendrik van der Decken a legénység morgolódása ellenére is tovább hajózott, hogy nagy vagyont szerezhessen Kelet-Indiában. A történet szerint ugyanis maga az ördög jelent meg a kapitány előtt, és arra biztatta hogy kormányozza a hajót a vihar közepébe. Van der Decken így is tett, ám ezzel magára haragította a Mindenhatót, aki átokkal sújtotta, ezért a Bolygó hollandi legénységének egészen az Ítéletnapig kell partraszállás nélkül bolyongania a tengereken. A történetet Richard Wagner és A Karib-tenger kalózai-filmek forgatókönyvírói is feldolgozták.
