A szíved szakad meg! Ezt írta a Down-kóros kisfiú anyukája annak, aki bántotta gyermekét

Az anyuka olyan megrázó válaszlevelet írt neki, amitől biztosan megfordult vele a világ.

Ronda. Ezt írta egy internetes troll egy blogger kisfiáról, aki történetesen Down-kóros. A kisfiú édesanyja az alábbi levéllel válaszolt:

Kedves @JusesCrustHD,

Amióta elkezdtem ezt a blogot a sérült kisfiamról, Quinnről, tudtam, hogy ez a nap el fog jönni. Az internet tele van trollokkkal, akik a névtelenség álcája mögé bújva művelnek kegyetlen dolgokat, láttam a gonoszságukat már korábban is. Például legutóbb is, miután betörtek a Down Szindróma Szövetség houstoni épületébe, és 10 ezer dollár értékben vittek el berendezéseket, rengeteg ostoba komment született. Az egyik felhasználó azt kérdezte: most akkor hogy tanulnak meg krumplit számolni? Egy másik megjegyezte, hogy amúgy is kár volt a “nyomiknak” számítógépet venni, és megérdemelte a szövetség, hogy betörtek oda. Ezek a megjegyzések, miközben sértőek, csak arra jók, hogy levezessék gyűlölködő emberek ostobaságát, és nem érdemelnek figyelmet. Grimaszolok, amikor ilyesmit olvasok, de tudom, hogy nincs mit tenni ennyi hülyeség ellen. De múlt szombaton személyesen a fiamat vetted célba. Ezért most ahelyett, hogy dühös lennék, azt üzenem neked: nagyon vigyázz. Ez előbb-utóbb vissza fog ütni rád.

Nem akarok előfeltevésekbe bocsátkozni veled kapcsolatban, de valószínűleg vajmi keveset tudsz arról, milyen reménytelenséget éreznek azok a szülők, akik egy légzési problémákkal küzdő beteg kisgyerekről gondoskodnak. Quinn múlt héten is rosszul volt, de péntekre sokkal jobban lett. Kiültünk a hátsó kertbe napozni. Kevés gyönyörűbb dolog van annál, mint látni, amint a nemrég még beteg kisgyereked arca felderül. Ebből az alkalomból csináltam pár fotót, és feltettem az instagramra #downszindróma hashtaggel. Én magam is szeretem nézegetni ezeket a fotókat, amikor ráérek, mert akárhogy is, de ezek a gyerekek gyönyörűek. Persze te másképp érzel, @JusesCrustHD, mert egyetlen szóval jellemezted ezt a képet: ronda.

Szerinted ez csak vicc volt és az embereknek nevetniük kellene. De miért pont a gyerekeink képeire keresel rá? Mi az oka, hogy a fiam gyönyörű képét bemocskoltad a gyűlöleteddel? Ez nem vicc. Ez internetes zaklatás. Talán mondanom sem kell, bejelentést tettem rólad.

Ez nyilván nem az utolsó eset, hogy valaki becsmérli a fiamat a mássága miatt. Nem az utolsó eset, hogy valaki gúnyolódik rajta, de szándékosan olyan embereket keresni, akiket cukkolni lehet, az több mint kegyetlenség. Az embertelenség.

(…)

Isten a megmondhatója, hogy az én gyerekkoromban is voltak kegyetlen kamaszok, akik abban lelték örömüket, hogy gonosz tréfákat eszeltek ki mások rovására. Engem is megtaláltak néha, de vastag bőrt növesztettem, és egy idő után már fel sem vettem az ilyesmit. Talán ezért szeretném ezt az esetet is lezárni: tudom, hova jutottak végül azok a gonosz kisfiúk, és én nem akarok úgy járni. Tanárként is tapasztaltam, mennyire megjárják a hozzád hasonló srácok. Menj, láss világot. Olvass el egy könyvet. Legyél kedves valakihez. De ami a legfontosabb, világosodj meg: éppen elég gonoszság van a világban, és minden rendes embernek arra kell törekednie, hogy jobbá tegye, nem pedig még rosszabbá.

Remélem, az én gyerekeim is megtanulják, hogy túltegyék magukat az ostoba támadásokon és tisztelettel, méltósággal kezelik majd az embereket. Mindannyian megérdemeljük, még te is.

Üdvözlettel

egy büszke anyuka