Egy fiú figyelmeztető szavai: így válunk rabszolgává szép lassan, önként és dalolva
Egy fiú, aki megmutatja, hogy milyen világban élünk. A film végén arra szólít fel minket, hogy ne nézzük tovább a videót. Ha végignézed a felvételt, te is biztosan megfogadod a tanácsát.
“422 barátom van, mégis magányos vagyok.
Miden nap beszélek velük, mégsem ismer engem igazán egyikőjük sem. Az a baj, hogy óriási a távolság köztem és a barátaim között, mert mikor a monitoron látom őket, az egyáltalán nem ugyanaz, mint mikor egyenesen a szemükbe nézek.
Körbe néztem magam körül, és azt vettem észre, hogy a közösségi média nem közösséget épít, hanem lerombolja azt. Mikor bekapcsoljuk a számítógépet, akkor magunkra zárunk egy ajtót. A virtuális valóság egyfajta megtévesztés, kirekesztve érzem magam általa. Ha magad mögött hagyod az online világot, te is észre veszed majd, mennyire érdekesebb az offline életmód. Ne hagyd, hogy a virtuális világ rabszolgájává tegyen!
Az állandó információáradat egy pár kapzsi ürge hasznát szolgálja csupán, a valódi érzelmeket nem az internettől fogod megkapni. Mindenki szereti megosztani a barátaival azokat az élményeket, amelyeket nap mint nap átél, de egy mobilba bepötyögni az élményt egyáltalán nem ugyanaz, mint valóban átélni azt a barátaiddal.
Valójában mindenki csak elszigeteli magát a külvilágtól. Viszont egyáltalán nem itt van a gond. Hiszen mikor könyvet olvasunk, sportot végzünk vagy rajzolunk, festünk, akkor is általában egyedül végezzük ezeket a tevékenységeket. De olyankor teszünk valamit, cselekszünk, életünk aktív résztvevői vagyunk, nem csak ülünk és bámulunk magunk elé, bele a monitorba vagy a mobilba.
Vedd a kezedbe a saját sorsodat! Tedd el a mobilod, kapcsold ki! Nézz fel, nézz körül, és beszélj azokkal az emberekkel, akik körülötted vannak!
Mikor vonaton utazom, szinte megőrülök attól a csendtől, ami körülvesz, mert mindenki azt gondolja, hülyének fogják nézni, ha beszélgetésbe elegyedik a mellette ülővel. Elszigeteljük magunkat, aszociálissá válunk, már arról is leszoktunk, hogy egymás szemébe nézzünk.
A gyerekek, akik körülvesznek minket már mind így nőttek fel. Amióta a világon vannak, csupa zombi veszi őket körül, mintha a felnőttek világa a robotok világa lenne. A gyerekek számára ez a minta, ezt fogják majd követni. Te is ezt akarod?
Ha csak úgy tudsz együtt lenni a gyermekeddel, hogy a kezébe nyomsz egy iPad-et, akkor egyáltalán nem valószínű, hogy te leszel a világ legjobb apukája.
Mikor gyerek voltam, sosem voltam otthon, mindig az utakat róttuk a barátaimmal. A térdem állandóan sebes volt, a cipőm lyukas, de kit érdekelt ez akkor?! Jól éreztem magam a szabadban, nem otthon ültem a monitor előtt. Manapság elszomorít, mikor azt látom, hogy senki sem megy ki a játszótérre, a hinták csak lengedeznek a szélben. Senki nem játszik ugróiskolát, nem fogócskázik, nem megy ki a kertbe fára mászni.
A mi generációnk a hülyék generációja, a mobiltelefonoké és az idiótáké.
Kapcsold ki a telefonod, nézz fel a monitortól, és nézz körül magad körül! Akkor majd észre fogod venni, mekkora különbség van a virtuális és a valódi világ között. A kettő nem egy és ugyanaz.
Ha végig a kütyüidet bámulod, azt sem fogod észre venni, mikor találkozol életed szerelmével. Nem fogod megcsókolni és nem őrülsz meg a gondolattól, hogy nem lehetsz vele egész nap. Nem fogod eladni a számítógépedet, hogy végre vehess a kedvesednek egy karikagyűrűt, és nem fogod megkérni a kezét sem. Nem lesz lehetőséged apává válni, nem leszel ott, mikor felcseperednek a gyermekeid, mikor kirepülnek a családi fészekből, és aztán ők maguk is szülőkké válnak, te pedig élvezheted a nagyszülők kiváltságos életét.
Nem leszel ott, mikor kedvesed a halálos ágyán azt suttogja neked, mennyire örül, hogy veled élhette le az életét, és milyen jó, hogy annak idején megállítottad az utcán, és megkérdezted, merre kell menned.
Nem leszel ott. Nem, mert végig a mobilodat bámultad. A kedvesed pedig elment melletted. Te észre sem vetted.
Nézz fel a mobilodtól, nézz körül, beszélj az emberekkel! Nem is olyan nehéz, mint gondolod. Egy gombnyomás az egész. Csak ki kell kapcsolnod a mobilodat, fel kell állnod a számítógépedtől. Menj ki a nagyvilágba, a te kezedben a döntés! Én magam is része vagyok ennek a szörnyű gépezetnek, ezért mondom most: kapcsold ki a mobilod, állj fel a számítógéptől! Ezt a filmet se nézd tovább! Menj ki a nagyvilágba, és éld az életed!