11 dolog, amit nehéz elhinni, de tilos a szaúdi nőknek

A férjválasztástól a tömegközlekedési eszközön való utazásig ebben az országban szinte minden tiltott a nők számára. A nemi alapon való megkülönböztetés ranglistáján Szaúd-Arábia a 129. 134 ország közül. Hogyan élnek valójában a nők egy olyan országban, ahol a jogaik erősen korlátozva vannak? Melyik sztereotípia igaz, és melyik csupán mítosz?

Most a legszokatlanabb tiltásokat ismerheted meg, melyekkel a helyi nőknek nap mint nap együtt kell élniük Szaúd-Arábiában. A cikk végén az is kiderül, hogyan büntetik meg azokat a nőket, akik megszegik a szigorú szabályokat.

1. Sehova nem mehetnek mahram nélkül

A szaúdi nőknek sehova nincs joguk a férjük vagy egy férfi rokon nélkül menni. A nők férfi kísérőjét nevezik mahramnak. Az ő jóváhagyása nélkül a nő nem hagyhatja el az országot, nem vállalhat munkát, nem házasodhat, nem mehet egyetemre, de még meg sem műttetheti magát.

Ha egy nőnek el kell mennie a rendőrségre, a mahramnak kell őt azonosítania és beszélni helyette, hiszen a nő nem veheti le a hidzsábját. Ilyen feltételek mellett pedig a mahramra panaszt tenni is lehetetlen. De a helyi nőknek ez ellen nincs is semmi kifogásuk. Éppen ellenkezőleg, aktívan védelmezik azt a jogukat, hogy egy férfi fennhatósága alatt éljenek.

2. Nem szerezhetnek jogosítványt

Ez azonban 2018 nyarától már csak mítosz, hiszen a Perzsa-öböl országaiban egy sor új törvény segíti a nők liberalizációját. 2017 szeptemberében a szaúdi király megváltoztatta a törvényt, így a nőknek már jogukban áll jogosítványt szerezni és autót vezetni. A törvény 2018 júniusában lépett életbe. Azonban, a nőknek még mindig szükségük van a felügyelőjük engedélyére a vezetéshez.

3. Tiltott számukra a tömegközlekedés

Ha nem is vezethetsz, még mindig használhatod a tömegközlekedést, igaz? A szaúdi nők esetében nem egészen. Kizárólag egy elkülönített kocsiban utazhatnak a vonat végében, a legtöbb busztársaság pedig visszautasítja a nők szállítását. A szaúdi nők ezért kénytelenek mindenhova gyalog, taxival vagy a sofőrjükkel menni.

4. Fekete, bő ruhát kell viselniük

A szaúdi utcákon járva a nőknek a teljes testüket el kell fedniük, kizárólag az arcuk látszódhat egy ovális nyíláson keresztül, valamint a kezeik és a lábfejeik lehetnek fedetlenek. A fekete abaya (hosszú ruha ujjakkal) és a hidzsab (a fej eltakarására szolgál) az a két ruhadarab, amit a nők viselhetnek. Ezeknek vastag anyagból kell készülniük, és fontos, hogy bő szabásúak legyenek, hogy ne engedjék látni a nők alakját. Ez a szabály hol szigorúbb, hogy enyhébb, régiótól függően. Pl. Jeddah egy jóval liberálisabb város, míg a Najd régió, ahol a Szaúd-uralkodóház él, nagyon szigorú és konzervatív. Egyes területeken a nőknek niqabot kell viselni, ami az arcot is eltakarja, csak a szemeket hagyja szabadon.

Mohammad bin Salman bin Abdulaziz Al Saud Szaúd-Arábia koronahercege, aki állítja, a nőknek van joguk visszautasítani ezt a szigorú öltözködési szabályt. Kérdés, hogy a nők mennyire fognak élni ezzel a lehetőséggel, mivel a közvélemény nagyon fontos számukra. Sajnos Szaúd-Arábiában még mindig bűnösnek találják a megerőszakolt nőket, ha ruháik a megítélés szerint túl sokat mutattak.

5. Egyetemre járni nem tilos, de nem is szükséges

A nők tanulhatnak ugyan, de csak nagyon szűk korlátok között. Ennek tudatában érdekes, hogy Szaúd-Arábiában a diplomás nők aránya magasabb, mint a férfiaké. De a felsőoktatás a nők számára közel sem olyan színvonalú, mint a férfiak esetében.

Ha egy nő engedélyt kap a kísérőjétől, külföldön is tanulhat, de ösztöndíjhoz aligha fog hozzájutni. A legtöbb nő pedagógiai vagy tudományos tanulmányokat folytat, de főiskola után jellemzően nem dolgoznak.

6. Nem dolgoznak túl sokat

A számos reform és a tiltások visszaszorításának ellenére a dolgozó nők aránya az országban csupán 17%. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb szaúdi nő otthon marad, és a gyerekeivel foglalkozik.

A saría nem tiltja a nőket a munkától, egészen addig, míg ennek a családi kötelességeik nem látják kárát. Ha egy nő dolgozni szeretne, egy férfi engedélyére van szüksége. A választható szakmák köre pedig nem túl széles: a nők lehetnek orvosok, ápolók, oktatók, de csak addig, míg el tudják kerülni az új férfiakkal való megismerkedést. Hogy egy nőből politikus vagy ügyvéd legyen, az ritka kivételnek számít. A nőknek sokkal nehezebb karriert építeni, mivel rosszabbul fizetik őket, és nem kapnak különböző juttatásokat sem, pl. egészségügyi biztosítással sem rendelkeznek a munkahelyükön. Ahhoz, hogy egy munkáltató nőt alkalmazhasson, rengeteg plusz kiadást kell vállalnia, hiszen biztosítania kell külön irodát, wc-t, pihenőrészt, de még külön bejáratot is a nők számára.

7. Házasodhatnak a nők szerelemből?

A családi kapcsolatok Szaúd-Arábiában kényes kérdésnek számítanak. A lányok már nagyon fiatalon férjhez mennek, gyakran még tinédzser koruk előtt. Ez az oka annak, hogy sok nő idejekorán abba kell, hogy hagyja tanulmányait. A korai terhesség és szülés rontja az egészségi állapotukat, gyakran okozza halálukat is.

Nincs kötelezően előírva, hogy a lányokat mikor kell férjhez adni. Általában az erőltetett házasságokat tiltják, de a leendő férj és a menyasszony apja között kötelező a szerződés.

8. Nem nyithatnak ajtót

A nők nem fogadhatnak vendégeket a házban. Beszélhetnek a barátaikkal, de csak a háznak az egyik felében. Otthon nem kell követniük az öltözködési előírásokat. Vendégek csak a ház azon felébe érkezhetnek, ahova a nő nem léphet be. Ha a nő szeretne a férjének mondani valamit, telefonon keresztül érheti el a házon belül.

A legtöbb háznak éppen ezért két bejárata van, egy a férfi és egy a nő számára.

9. Fiúk jobbra, lányok balra

A nemi megkülönböztetés a Szaúd-Arábiában élő nők életének egyik legfőbb alapelve, ami segít elkerülni az ismeretlen férfiakkal való érintkezést. A társadalom férfi és női részre oszlik, nem csak otthon, de a nyilvános helyeken is, mint a strandok, az éttermek vagy a tömegközlekedés. Az elkülönülés szabálya különösen szigorú azokon a helyeken, ahol az emberek esznek. Külön vannak helyek kijelölve a családtagok, az agglegények és a hajadonok számára.

A nagy nyugati vállalatok, mint a Pizza Hut, a McDonald’s és a Starbucks nem akarják elveszíteni a vendégeiket, ezért követik a szabályokat, ezért a nyugati állampolgárok bírálják is őket. Vannak azonban olyan helyek, ahol a nemi alapon való megkülönböztetés nem érvényesül ilyen szigorúan, pl. a kórházakban, bankokban.

10. Nem minden ember egyenlő

Ha egy nő tanúskodik, a szava fele annyit ér, mint egy férfié. Peres ügyben egy nőnek 6 férfi tanúra van szüksége. Az ítéletet pedig sokszor a hagyományok, és nem a jog alapján hozzák meg.

Szaúd-Arábiában nem kaphat állampolgárságot az a gyermek, akinek az apja külföldi. Örökségből pedig a férfiak kétszer többet kapnak, mint a nők. A vidéki területeken a nőket teljesen ki is zárják az öröklésből.

11. Sportban szabadabb az út

A szaúdi nők csak 2012 óta képviselhetik országukat az olimpián. Ezt a jogot is a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nyomására sikerült megkapniuk. Szaúd-Arábia volt az első ország a világon, amelyik nem engedte versenyezni a nőket.

Sportkarriert építeni a nőknek azonban nem egyszerű itt. Egy nő sportolását látva mind a kormány, mind a társadalom összevonja a szemöldökét. Egy nő nem részesülhet sportoktatásban, és nem használhat bizonyos sporteszközöket.

Mi történik azokkal, akik megszegik a szabályokat?

Ha egy nő áthág egy szabályt, vagy megsért egy hagyományt Szaúd-Arábiában, megbüntetik. Nem is akárhogyan. A vallási rendőrség már azért megbüntethet egy nőt, mert egy idegen férfival szóba áll, vagy azért, mert nem kellően vastag anyagból készült a ruhája. Az egyik leggyakoribb büntetés a korbácsolás.

Több esetben a nőket brutális módon meggyilkolják, még azokat is, akik nem is az ország állampolgárai. Kiszabadulni a börtönből egy nő számára csak akkor lehetséges, ha szabadulását egy férfi kérvényezi. De a férfi még keményebb büntetést is kérhet a nő részére, és akkor a nő nagyon hosszú ideig börtönben marad.

Amíg a világ nagy része kritizálja Szaúd-Arábiát a törvényei miatt, a nők élik megszokott normális életüket abban az országban, és a többségük nem is változtatna semmin. Ennek hátterében valószínűleg az ősi tradíciók állnak, valamint a vallási és a mentalitásbeli különbségek.